Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
séges terepszintet. A hosszadalmas munka végrehajtására indokolt állandó jellegű művek építése, melyek a san- kolás befejeztéig hivatottak feladatukat ellátni (1. 90. ábra). Gondoskodni kell vízkivételi műről, amellyel a nagy hordalék tartalmú árvizek a természetes vízfolyásból kivehetők, csatornáról, mellyel a víz az ülepítés helyére szállítható. A sankolásra váró területen töltésekkel körülzárt medencék, zsilipek, tiltok rendszerét kell kiépíteni. Végül gondoskodni kell a hordalékát ülepített víz visszaszállításáról, esetleg torkolati műről. Ha a sankolást úgy végezzük, hogy az iszap álló vízből ülepedik le, akkor a földterületre vezetett vizet fél, egy, esetleg két napon át kell tartanunk a töltésekkel körülzárt ülepítő helyen. A töltés magasságától és a terepadottságoktól függően a vízréteg magassága 0,5 — 1 m között változhat. A töltések koronamagassága 50 cm-rel legyen magasabb az árasztási vízszintnél. A töltések magassága 1,0—1,50 m. Ahogyan az ülepített réteg vastagodik, úgy csökken az ülepítő medencébe vezethető vízréteg, mert a töltés magassága nem változik. Ilyenkor hosszabb ideig hagyják a vizet a területen, hogy a finomabb hordalék is leülepedjen. Ha a sankolást átfolyó vízzel tervezzük, akkora medencékben a víz sebességét úgy szabályozzuk, hogy a hordalék nagy része leülepedhessen. Ehhez tudnunk kell, hogy a homok csak 0,3 m/mp, az iszap 0,15 m/mp vízsebességnél rakódik le. Ha az agyagrészecskék kiépítését is előirányozzuk, akkor még kisebb sebességgel kell a vizet az ülepítő medencén átvezetnünk. Átfolyó víz esetén a töltéseket csak 10—15 cm-rel építjük magasabbra az átfolyó vízszinnél. Folyómenti területen a sankolást csak olyan tereprészeken lehet elvégezni, amelyek a folyók árvízszintje alatt fekszenek. Magasabb területek sankolással csak úgy tölthetők fel, ha a nagy hordaléktartalmú vizet szivattyúval emeljük fel. Ez a megoldás azonban költséges. TEREPRENDEZÉS Tereprendezésen azt a földmunkát értjük, melynek során a terepfelszín kedvezőtlen esésviszonyainak kiküszöbölése érdekében, a túl magas tereprészeken földet termelünk ki, s azt olyan helyre szállítjuk, ahol a mély tereprészeket kívánjuk feltölteni. A tereprendezés szűkebb értelemben tehát szorosan összefügg a földkitermelés, földszállítás és beépítés munkaütemével. Más jellegű földmozgatás a terepegyengetés vagy rónázás, amely szintén a domborzat alakítása során szükséges munkaművelet. Annyiban különbözik a tereprendezéstől, hogy a terepfelszín egyenetlenségeit csak kis környezetben küszöböli ki, nagyobb távolságra földet nem szállít és az előbbi hármas munkafeladatot a munkagép kis környezetben egy ütemben végzi el. A tereprendezés egyik célja, hogy az egyenetlen domborzatú táblán belül az erősen változó talajvíz mélységét és ezzel a felső talajréteg vízgazdálkodási viszonyait egységessé tegyük. Tereprendezésre szükség lehet a felszíni lefolyás egységes feltételeinek biz158 90. ábra. Sankolás árterületen (9)
