Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízrendezés

A táblásítás legfontosabb teendői (83):

a) a nagyüzemi terület megváltoztathatatlan adottságainak megállapítása;

b) az adott terület útjainak helyes vezetése;

c) a kialakítandó táblák nagyságának megállapítása;

d) a kialakítandó táblák alakjának meghatározása;

e) a kialakítandó táblák tervezése.

A terület megváltoztathatatlan adottságainak kell tekinteni az olyan domborzati, vízrajzi adottságokat, létesítményeket, amelyeket nem lehet vagy nem célszerű megváltoztatni. Ilyenek a folyók, patakok, hegyek, dombok, vasúti, közúti, vízügyi létesítmények és ezek műtárgyai, a teljes állományú fasorok stb.

Minél sikeresebben iktatjuk ki a rendezendő területről a meglevő és nélkülözhető tereptárgyakat, annál nagyobb összefüggő terület áll rendelkezésünkre és annál könnyebben alakíthatók ki a szabályos alakú és kedvező méretű táblák.

A táblák nagyságát a talaj és domborzati viszonyok, a szél és víz okozta erózió, az üzem adottságai, a növénytermesztési terv, a gépek gazdaságos kihasználása stb. határozzák meg. A táblanagyság felső határát műszaki szempontok lényegesen nem befolyásolják. A gépi munkák többsége szempontjából a nagyobb táblaméret általában előnyös.

Szélhordásnak kitett homok és tőzeg (kotu) talajú tájakon a talajt még a mérsékelt szél is hordja. Ezzel kárt okoz ott ahonnan elfújta, s ahol lerakja. Nagyméretű táblákon a felgyorsuló széllel a kár még fokozódik. Ilyen helyeken a tábla nagyságának megállapításakor a szél elleni védelmet kell elsősorban szem előtt tartani. A védőfásítást meg kell valósítani.

Ahol a talajvíz aránylag magasan van, a táblák nagyságát a lecsapoló csatorna- hálózat sűrűsége szabja meg. Nedves talajon a táblán belüli szállítás nagyobb vonóerőt igényel, s ezért ilyen helyen célszerű a sűrűbb úthálózat kialakítása.

A talajvédelemre szoruló, 5%-nál nagyobb lejtésű területek különleges agrotechnikája szintén korlátozza a táblaméretet. Táblán belül legyen azonos a terep esése, hogy a talajvédelem és csapadékvisszatartás érdekében szükséges beavatkozás minősége egyöntetű lehessen.

A tábla egy égtáj felé nézzen, hogy területén belül egyöntetű legyen a szik- kadás, talajnedvesség, a gépi munka minősége, és azonos módon kielégített a növények fény-, hő-, víz-, tápanyag-igénye.

A tábla alakja lehetőleg szabályos négyzet, téglalap, vagy más paralellogramma legyen. Ez felel meg legjobban a gépi művelésnek. A tábla két hosszabbik oldala egymással, talajvédelemre szoruló területen a hosszabbik oldal egyben a rétegvonalakkal is legyen párhuzamos.

Öntözésre berendezett területen a táblák nagyságát az állandó jellegű öntöző és levezető csatornahálózat sűrűsége határozza meg.

A táblásítási tervek készítésének részletes taglalása nem feladatunk.

A táblásítás eredményeként többé-kevésbé egységes vízgazdálkodású területeket kapunk. Azonban a vetésforgók, a tömbök, a táblák területén maradtak olyan foltok, amelyeknek vízgazdálkodása, vízviszonyai az átlagtól eltérők.

Ha a talajfoltoknak a talaj minőségbeni eltérése az oka, a terület kémiai talajjavítással egyneművé tehető. E kérdéssel részletesen a talajtan foglalkozik. A hullámos domborzatú táblán a változó talajvízmélység miatt a talaj nedves-