Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
ségviszonyai nem azonosak. Ilyen esetben a domborzati viszonyok rendezésével eltüntethetjük az eltérő talajnedvességű talaj foltokat. Általánosságban vízrendezési terveinkben először a táblák talajának egyne- műsítését, homogenizálását kell célul tűznünk. A vízgazdálkodási szempontok alapján is jól átgondolt táblásítás teremti meg a vízrendezés további feladataihoz a feltételeket. A már egységes vízgazdálkodású táblák további javítása, a termesztés megkívánta kedvező állapot kialakítása a vízrendezés második nagy feladata. A vízrendezés különböző módjaival a fejezeten belül részletesen foglalkozunk. ÜTHÁLÓZAT Az utak helyes vezetését a majorok helye, valamint a környező termőtalaj határozza meg. Az útvezetés követelményei (83); 1. A terület szállítási igényeinek megfelelő, egyenletes legyen. 2. A szállítási útvonal minél jobban közelítse meg az egyenest. 3. Az út lehetőleg az év minden szakában járható legyen. 4. Az út esése egyenletes legyen, hogy a szállító eszközök terhelése maximális lehessen. 5. Az út szélessége és a hossza a szükségletnek megfelelő legyen, hogy fölöslegesen ne csökkenjen a termőterület. 6. Jó csatlakozása legyen a község egyéb útjaihoz és átkelőhelyeihez (híd, sorompó). 7. A kötött talajú vidéken az erdösávokat, illetve fasorokat úgy célszerű elhelyezni, hogy eső esetén árnyékolással az út száradását ne akadályozza, homoktalajú vidéken viszont minél tovább tartsa nyirkosán. A talajvédelemre szoruló terepeken az utak vezetésének külön szabályai vannak. Az úton a keréknyomban keletkező lefolyás, kimosás képződésének lehet oka. A rétegvonalak mentén, gerinceken futó, korlátozott esésű utak alkalmazása lehet célszerű. Ilyen helyen az utak helyének kijelölését a talajvédelmi terv készítése során kell elvégezni. A táblásítás során kialakított úthálózat fenntartása, javítása szorosan fűződik témánkhoz. A mezőgazdasági termények beszállítása során (a korszerű úthálózat hiánya miatt) az átlagosan 3 km-re becsülhető szállítási hossz kétharmad részét földúton kell megtenni. Országos méretekben ez igen jelentős, hiszen a fontosabb termények mennyisége mintegy évi 20 millió tonnára tehető. Fokozott igényeket támaszt az utakkal szemben a fejlődő gépesítés. Nem közömbös tehát, hogy a földúthálózat hogyan tartható karban és hogyan tehető a szállítással kapcsolatos feladatok megoldására alkalmasabbá. A hazai földúthálózat igen nagy kiterjedésű, és meglehetősen elhanyagolt állapotban van. A földutak jelenleg általában mély fekvésűek vagy a tereppel egy magasságúak. Nincsenek a terepből kiemelve, fenntartásban nem részesülnek. A földút kiképzése, fenntartása A földutakon a vízlevezetés általában megoldatlan, ezért nedves időben a járó felület egyenetlenné válik. Később így szikkad meg, és száraz időben — amikor különben járhatók volnának — szintén csak csökkentett terheléssel és kis biztonsággal közlekedhetnek rajta a járművek. A földút javítása során az első évek152
