Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Belvízvédelem

A lefolyási tényező értékére vonatkozó vizsgálatokat hazánkban először Korbély és Kenessey végeztek.

Korbély a lefolyási tényező maximumát az egyórás esőhöz kapcsolta. Az ennél hosszabb ideig tartó esők értékét az eső időtartamának óraértékében a következő képletek szerint javasolja figyelembe venni.

Hegyvidéken, vízzáró talajnál

0,35 + 0,50

a =

ff

(44)

Hegyvidéken, félig vízzáró talajnál

0,25 + 0,40

a =

fr

(45)

Dombvidéken, vízzáró talajnál

0,35 + 0,40

a =

ff

(46)

Dombvidéken, félig vízzáró talajnál

0,20 + 0,40

a =

fr ’

(47)

ahol T = az eső időtartama (óra).

(Hegyvidék alatt a 400 m-nél magasabban fekvő területeket kell érteni, ahol az esés 5%-nál nagyobb; dombvidék a 150—400 m magasan fekvő vidék, ahol az esés nagyobb, mint 1%, de nem éri el az 5 %-ot.)

Kertessel/ az évi átlagos lefolyási tényezőt három tagból Számítja. Az első tag a lejtési viszonyok hatását, a második a talaj szelvény vízvezető képességét, a harmadik pedig a növényi takaró késleltető hatását veszi figyelembe. Kertessel/ szerint tehát a lefolyási tényező a következőképpen számítható:

x = x1-\-x2+xs, (48)

ahol x = az évi átlagos lefolyási tényező; xx = a lejtési viszonyokat; x2 = a

talaj szelvény vízvezető képességét; *3 = a növény- takarót figyelembe vevő tag.

A számításhoz a 31. táblázatban megadott értékeket közli.

A megadott képlettel számított lefolyási tényezőt a tényleges alkalmazás előtt a helyszíni értékekkel, tapasztalatokkal össze kell vetni és eszerint kell módosítani a számítással nyert értékeket.

Az ismertetett lefolyási tényező értékeket a szerzők elsősorban a belvizes időszakokban lefolyó és a szivattyútelepeken át31. táblázat. A lefolyási tényező három összetevője Kenessey szerint (42)

I. A lejtési viszonyok tényezői:

1. Igen erős lejtő j>35 % otl = 0,22—0,26—0,30

2. Közepes lejtő 11—35% =0,12—0,16—0,20-3. Szelíd lejtő 3,5—11% = 0,06—0,08—0,11

4. Sík vidék <3,5 % = 0,01—0,03—0,05

II. A talaj tényezői:

1. Igen vízzáró talaj a, = 0,11—0,26—0,30

2. Közepesen áteresztő talaj = 0,12—0,16—0,20

3. Áteresztő talaj = 0,06—0,08—0,10

4. Igen áteresztő talaj = 0,03—0,04—0,05

III. A növénytakaró tényezői:

1. Kopár szikla a , = 0,26—0,28—0,30

2. Rét, legelő = 0,17—0,21—0,25

3. Feltört kultúrtalaj, erdő = 0,07-—0,11-—0,15

4. Zárt erdő, laza hordalék = 0,03—0,04—0,05

116