Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
emelt vízmennyiségekből számították; tehát ezek az adatok csak a belvizes időszakra érvényesek. Ha havi bontásban vizsgáljuk a csapadékból lefolyó vízmennyiséget, megtudjuk, hogy a lefolyási tényező lényegesen változik az év során. Először Pasini mérnöknek a ferrarai lecsapoló társulat területén végzett vizsgálatai hívták fel a figyelmet erre a tényre. A lefolyási tényező a vizsgált területen havonként a következőképpen változott. I. II. III. IV. V. VI. 0,56 0,63 0,50 0,34 0,31 0,13 VII. VIII. IX. X. XI. XII. 0,10 0,10 0,16 0,42 0,49 0,56 Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a levezetendő vízmennyiséget közvetve a csapadékból kívánjuk számítani, akkor az év különböző szakaiban lehullott csapadékokat a változó lefolyási tényezővel kell szorozni. A változó lefolyási tényező oka, mint már láttuk, abban keresendő, hogy a különböző nedvességállapotú talajok másképp nyelik a rájuk hulló esőt. Száraz talaj hevesebben, nedves kevésbé, telített vagy fagyott talaj sehogyan sem. Ezért okozhat belvizet viszonylag kisebb csapadék tavasszal, s eshet le lényegesen nagyobb csapadék nyáron, belvízkár nélkül. A felszíni vizek keletkezésének vizsgálata során megkülönböztetünk még előkészítő és lefolyást okozó csapadékokat. Az előbbit a talaj elnyeli ugyan, de hozzájárul a következő csapadékból előálló lefolyáshoz, mert benedvesítve a talajt, csökkenti víznyelő képességét. A lefolyás keletkezését a csapadék hevessége is befolyásolja. A nagy intenzitású csapadékokból hamarább keletkezhet lefolyás, ezek azonban általában nyáron, száraz talajra és viszonylag kis területre hullanak, s így a belvízképződésben nincs döntő szerepük (61). BELVÍZMENTESÍTÉS A belvízmentesítés feladata, hogy a kárt okozó belvizeket időben elvezesse, a felszíni vízállásokat megszüntesse. E célból meg kell keresni a víz természetes levonulásának akadályait, s azokat átvágva lehetővé kell tenni a víz lefolyását. Ha a víz természetes levonulása nem elég gyors, csatornahálózatot kell építeni, hogy a víz a kártétel előtt a befogadóig lefolyhasson. Az összegyülekezett felszíni vizek levonulását nemegyszer az árvédelmi töltések is akadályozzák. Ilyenkor a belvizeket az árvédelmi töltésen át kell vezetni. Abban az esetben, ha a befogadó árvízszíne magasabb mint a belvizeké, az átemelésről is gondoskodni kell. A belvízmentesítés feladatának helyes végrehajtása érdekében szükség van vízháztartási vizsgálatok elvégzésére is. A vizsgálat térben az egész vízgyűjtő területre, időben pedig a belvízképződés szempontjából veszélyes időszakra terjedjen ki. Természetesen az előkészítő csapadékok időszaka is hozzá tartozik a vizsgálathoz. Alföldjeink két részre fcülönithetők 1. ahol az összegyülekező csapadékvizek károkat okoznak, 2. a vízkártól mentes, magasabb területekre. 117
