Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
7 8 9 10 12 16 20 24 36 48 60 72 96 120 50 49 48 47 45 44 43 42 41 40, 5 40,5 40 39 38,5 0,90 0,80 0,71 0,65 0,47 0,39 0,33 0,26 0,22 0,19 0,19 0,17 0,15 0,13 35 34 33 32 30 29 28 27 26 25,5 25,5 25 24 23,5 0,63 0,55 0,49 0,45 0,31 0,26 0,21 0,17 0,14 0,12 0,12 0,11 0,09 0,80 30. táblázat. A fajlagos vízhozam közelítő értékei (69) Sorszám Téli félév csapaVízgyűjtő egyA fajlagos /ízhozam közelítő értékei dék összege mm ség kiterjedése km2 1) c (1 e f jelű (29. sz. táblázat) vízgyűjtő egységekben i. <225 >500 10—24 25—46 — 8—18 — 250—500 11—26 27—53 45—65 8—19 — 80—250 12—30 31—60 52—75 9—20 — ii. >500 14—34 35—55 — 12—28 10—26 225—250 250—500 15—38 39—63 50—70 13—29 11—29 80—250 17—43 44—71 58—80 13—31 12—31 in. >500 18—39 40—60 — 16—32 14—30 250—275 250—500 20—44 45—69 55—75 17—34 15—33 80—250 22—47 52—78 63—86 18—36 17—36 IV. >275 250—500 — — 60—80 — — 80—250 — — 69—92 — — Üjabban Salamin végzett részletes tanulmányokat a fajlagos vízhozam megállapítása céljából. A belvízgyűjtő területeket jl—Ji kategóriákba sorolta. A b—f kategóriákra közölte a fajlagos vízhozam közelítő értékeit a téli félév csapadékösszegeinek és a vízgyűjtő terület kiterjedésének függvényében. A 29. táblázatban bemutatjuk Salamin belvízgyűjtő területi kategóriáit. A 30. táblázatban közölt közelítő fajlagos vízhozam értékek 50 000 ha-nál nagyobb vízgyűjtőterületeken a 8 évenként átlagosan egyszer elért vagy meghaladott, kisebbeknél 4—8 évenként átlagosan egyszer elért vagy meghaladott adatoknak tekintendők. A LEFOLYÁSI TÉNYEZŐ A csapadék mérésével megállapítható, hogy a lefolyt vízmennyiség hogyan aránylik cl lehullott csapadék mennyiségéhez: így megkapjuk a lefolyási tényező értékét w. . TJA ahol x = lefolyási tényező; WIef = a vízgyűjtőterületről lefolyó összes vízmennyiség (m3); Wcsap = a vízgyűjtőterületre lehullott összes csapadék (m3). L • • lei, .-Vf j w ; J-n ” csap. (43) 8 115
