Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
A vízáteresztő képességet a talajban levő hézagok mennyisége és mérete szabja meg. A vízáteresztésben csak a viszonylag nagyobb méretű hézagok játszanak szerepet. E hézagok összessége a szabad hézaqtér. Homol - talajban sok a szSbad hézagtér, ezért nagy a homok vízáteresztő képessége. Ha a talajban nő az agyagtartalom, egyre kevesebb lesz a szabad hézagtér, ezzel csökken a vízáteresztőképesség. A talaj szerkezete azonban kedvezően hat, mert ha jó morzsás a szerkezet, a morzsák közötti hézagok mérete a viszonylag nagyobb agyagtartalom ellenére is elég nagy lehet. A nátriumsók jelenléte vagy más okok csökkentik a vízáteresztő képességet, ha gátolják a jó szerkezet kialakulását s ezzel a duzzadó talajt vízzáróvá teszik. A talajok vízáteresztő képességét épp az különbözteti meg lényegében a mélyebb rétegek Szivárgási tényezőjétől, hogy ez utóbbiban nincsenek meg a morzsás szerkezet kialakulásának feltételei. Ezért mélyebb rétegekben a szivárgás mértéke elsősorban az elemi szemcsék méreteitől függ. A talaj vízáteresztő képességét kötöttségük függvényében a 64. ábra jellemzi. A talajszelvény vízvezető képességét a leavízzáróbb réteg vízáteresztő képessége szabja meg. Könnyen csalódhat a talaj felületét szemlélő, ha~vizatereszLű, jó szerkezetű talajt talál, de kissé mélyebben vízzáró réteg korlátozza a talajba szivárgó vizek nagyobb mélységbe jutását. Ha a vízzáró réteg felett, a felső rétegek pórusainak teljes telítődése után megszűnik a talaj víznyelése, a ráhulló csapadék felszíni tócsákat képez. A talajréteg vízáteresztőképessége vagy egy talajszelvény vízvezető képessége az időben lényegesen nem változik. A szerkezet leromlása, a talajszemcsék átrendeződése némi eltérést okozhat. A csapadék általában nem a természetes tározóképessége határáig benedve- sedett talajra hull, hanem annál Szárazabbra. így a csapadékból nemcsak annyi szivárog a talajba, amennyit az át tud ereszteni, hanem annyival több, amennyit a talaj közben még tározni is képes. Vagyis a talaj több vizet nyel el, mint ameny- nyit átereszt. A felszíni vizek keletkezése szempontjából bennünket az összes elnyelt vízmennyiség érdekel. A talajszelvény víznyelő képességeaz_az idő egységre esó'vízmennyiség,mely a talaj felszínéről a szelvénybe beszivárog. Értékét mm/perc vagy mm/órában fejezzük ki. *. A talajszelvény víznyelő képessége — az áteresztőképességgel szemben — erősen változik az időben. Kezdetben a legnagyobb, mert a legfelső, legszárazabb talajrétegekben tározódik a legtöbb víz. A legfelső réteg benedvesedése után csökken a víznyelő képesség, mert korlátozza a felső réteg vízáteresztő képessége. Idővel a szétesett talajmorzsák fokozatosan beiszapolják a vízvezető hézagokat, a kolloidok megduzzadnak, s egyre vastagodik az a réteg, melynek vízáteresztő képessége határt szab a víznyelésnek. így a víznyelés értéke fokozatosan egyre csökken, s mint határértékhez a szelvény vízvezető képességéhez tart. mmlperc 64. ábra. Talajok vízáteresztő képessége a kötöttség függvényében (37) 110
