Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
Belvízvédelem Az árvédelmi munkák elvégzésével elődeink elérték, hogy a nagy vízfolyásainkon levonuló árhullámok, árvizek általában nem veszélyeztették többé a mezőgaz- daságot. A lakosság szaporodása és az igények növekedése következtében egyre kibővülő mezőgazdasági termelés azonban az Alföldön további beavatkozást tett szükségessé. Az ármentesítés ellenére maradt még vízkártól szenvedő terület. Nem került ugyan ki többé víz a nagy vízfolyásaink árvizéből, de a lehulló csapadék egy része nem tudván a talajba szivárogni, a felszínen maradt, a mélyebb tereprészekre összefolyt és ott, yizállásokat okozott. Az időszakos vízborítás alá kerülő vagy állandóan mocsaras területek belterjes mezőgazdasági hasznosítása csak úgy lehetséges, ha sikerül róluk elvezetni a talaj művelését, a kultúrnövények életét gátló felszíni vizeket. Szükségessé vált tehát azoknak a vizeknek összegyűjtéséről és elvezetéséről is gondoskodni, melyek az Alföld mélyterületeit időnként hasznavehetetlenné tették. A BELVÍZ A.csapadékból akkor keletkezik felszíni víz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel elnyelni az esőt, ahogyan az ráhull, vagy ha telilett, esetleg fagyott, és ezért képtelen befogadni. A talajba be nem szivárgó víz rövid helyszíni tározódás után mozgásba jön, s az esésvonal irányába folyva, a mély tereprészeken összegyűlik. A mély fekvésű területekre összefolyt nagyobb vízmennyiség a csapadék megszűnte után sem tud időben a talajba szivárogni, károkat okoz. A terepmélyedésekben összegyűli, s olt károkat okozó felszíni vizeket a régi hazai szóhasználat szerint belvizelmek nevezik. - AT szó arra utal, hogy e vizek nem távolról érkező árvizekből származnak, hanem főleg csapadékból keletkezett és a talajba nem szivárgott helyi vizekről van szó. A BELVÍZ KELETKEZÉSÉNEK OKA A talaj szerepét a belvízképződésben Mados (37) vizsgálta részletesen. A következőkben az ő felfogását ismertetjük. Azt,a vízmennyiségei, melyei a termi-szeles víziá roló képességéig telítődött talaj réteg gtenged, vízáteresztő képességnek nevezzük. Értékét mm/perc vagy mm/órában fejezzük ki.
