Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

a 12 cm t karók SOcrn fóldeszsákok hézagokban szalma h 0 b állapítani azt a helyet, ahol a befolyó nyílás van. Ha a csurgás nem a töltés­ben, hanem az altaljában levő nyílás következménye, akkor buzgárról beszélünk. Ilyenkor ugyanis a víz a töltéstől tá­volabb, a mentett oldalon felbuzog, és iszaptartalmát kráterszerűen rakja maga köré. A kráter fokozatosan felfoghatja a csurgó vizet, mert olyan magasra építi fel magát, mint amilyen nyo­mással a víz a mentett ol­dalra átfolyik. A különböző nyomásveszteségek miatt a buzgár kiömlési szintje jóval alacsonyabb, mint az árvízszint. Károkat, nagyobb szakadást vagy a vizet ve­zető nyílás méretének megnövekedését elkerülendő, mesterséges beavatkozással siettessük az átfolyás megszűnését. Kisebb buzgár fölé feneketlen hordót he­lyezhetünk, amit kívülről megerősíthetünk. A hordóban megemelkedő víz mint­egy egyensúlyt tart az árvízszinttel és megszünteti az átfolyást. Nagyobb buzgár esetén földből vagy homokzsákból készítünk töltést a buzgár köré. A csúszó töltés védelme érdekében, ha a vízréteg nem vastagabb 1,5 m-nél, a csúszásnak indult töltésszakaszhoz földdel töltött zsákokból körgátat építünk a víz felőli oldalon. A zsákok közét szalmával tömjük ki, míg mögé döngölt föl­det helyezünk. Ha nagyobb vízmélységről van szó, akkor szádfal szükséges, amit közbenső cölöpök és foglaló fák tartanak. Ez esetben a szádfal mögötti földterhelés ellensúlyozására erős vashuzal-vagy gerendakikötést kell alkalmazni a töltéskoronához (59. ábra). A védekezés a mentett oldalon is lehetséges. Szivárgók létesítésével vagy a mentett oldali részt terméskővel, földes zsákokkal terhelve, megakadályoz­hatjuk a töltés további csúszását. A legeredményesebb védekezés, ha a mentett oldalon a töltéshez még egy nyomópadkát építtetünk. VÉDEKEZÉS A GÁTKORONÁT MEGHALADÓ VÍZMAGASSÁG ELLEN Szükség lehet arra, hogy az előre megépített árvédelmi töltés koronájának magassá­gát meghaladó árvizek ellen is védekezzünk. Ez akkor jelent különösebb veszélyt, ha a gátkoronán a víz átbukása hosszabb ideig tart, és ezalatt elmosva a töltést, gátszakadást okoz. Mivel a várható vízszintemelkedés mértékét a vízállás előre­jelzése alapján már néhány nappal előbb tudjuk, van időnk a védekezés előké­szítésére. A védekezés eszközei: a nyúlgát és a jászolgát. Nyúlgát. Egyszerűbb esetben ideiglenes földgátat építünk a töltés koronájára. Ez a viszonylag kisméretű és kevés anyagot igénylő nyúlgát készülhet földből vagy föld, rőzse, palló, szalma, deszka felhasználásával, homokzsákkal kombinálva. A víz felőli oldalát a hullámveréstől rendszerint védeni kell, mivel a frissen épített 59. ábra. a — Szádfalazás és b — körgát földes zsákokból töltéscsuszamlás ellen (71) 105

Next

/
Thumbnails
Contents