Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
b nyúlgát rézsűit gyeptakaró nem borítja (60. ábra). A jászolgát nagyobb védekezési lehetőséget nyújt. A jászolgátat mind a két oldalán burkolt nyúlgátnak is nevezhetjük. Mivel két oldalról burkolt, a magassága is nagyobb lehet, mint a nyúlgáté. A bélés anyaga lehet rőzse, szalma vagy deszka. Szükség esetén a jászolgát tetejére még kis nyúlgát is építhető (1. 61. ábra). Fagyott talaj nem alkalmas, nyúlgát építéshez ilyenkor deszkából készíthető magasítás. A TÖLTÉSSZAKADÁS ELZÁRÁSA Az árvédelmi töltések szakadását előidéző okok három csoportba sorolhatók: 1. töltésszakadást okozhat a töltés meghágása, elhabolása, átázása, csurgása; 2. a töltések alapjának kimosása, az aláüregelés; 3. a töltésekben levő műtárgyak alámosása, aláüregelése vagy a műtárgyakat megkerülő víz. Töltésszakadás — sajnos — a gondos megelőző munka esetén is előfordulhat. Váratlan fellépése először rémületet kelt, s ezért az első feladat ennek leküzdése. A műszaki beavatkozás nehézségének oka az, hogy a szükséges nagy mennyiségű anyag szállítása késedelmet jelent, s eközben a víz már védhetetlen károkat okoz a megsérült gáttestben is. Ha az altalaj jó és a töltés anyaga megfelelő, akkor a szakadások még kezdeti állapotukban helyreállíthatók. Ha a töltés az altalajjal együtt megrogyott, és mintegy robbanásszerűen szakad át a víz, a helyzet veszélyesebb. A szakadásokat ilyen esetben rendszerint csak az árvíz elvonulása után lehet elzárni, mert olyan nagy tömegű anyag szükséges hozzá, amit a védekezés során nem lehet biztosítani. A szakadt gátakat a következőképpen lehet elzárni: Kisebb méretű gátszakadások esetén arra kell törekedni, hogy az ép töltésrészt meg- védjük a további rombolástól. 61. ábra. Rőzse és szalmabéléses jászolgát (71) 106 60. ábra. a — Nyúlgát földből, b — rőzsebéléssel (71)