Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
matosan működtethető zárószerkezet: szelep, gyűrűszár, tolózár segítségével oldható meg. Legalkalmasabb e célra a szelep és a gyűrűszár. Tolózárral is lehet ugyan finoman fojtani, de záróteste rezgésbe jöhet. A fojtás elvileg a szívóvezetékbe is beépíthető, de ez kavitációveszéllyel jár, ezért nem alkalmazzák. A fojtásos szabályozás veszteségeiről az 57. ábra tájékoztat. Teljesen nyitott zárószerkezetnél legyen a munkapont az A pontban, amely a legjobb hatásfokú, A normál ponttól kissé jobbra van. Ekkor a folyadékszállítás Qa- A fojtással ezt Qb értékre csökkentve, a csővezeték jelleggörbéje meredekebbé válik, és a munkapont B-be tolódik. A hatásfokgörbén alig jelentkezik hatásfokcsökkenés, mert az csak a szivattyú belső veszteségeit tükrözi. Qc folyadékszállításra fojtva a szivattyút, a hatásfok már észrevehetően romlik. A valóságos veszteségek a fojtási veszteségek figyelembevételével állapíthatók meg. Az ábra vonalkázott területe szemlélteti azokat a metszéseket, amelyek a fojtási veszteséggel arányosak (ÖB-nél D—B, <2c-nél E—C). Ezekkel a veszteségekkel tüntettük fel az r\f = f(Q) fojtási hatásfokgörbét. Ebből látható, hogy a szivattyú belső veszteségein kívül a fojtási veszteségeket is számolva lényegesen romlik a hatásfok. Ennek ellenére a fojtásos szabályozás gazdaságos lehet, ha más okokból (pl. indítás) is szükséges. Ha a szállított közeget melegítenünk is kell, a fojtásos szabályozás kifejezetten gazdaságos, mivel a fojtási veszteségek hővé alakulnak. • Megcsapolásos szabályozás. A szivattyú szívó- és nyomócsonkja közé iktatott megkerülő vezetéken, vagy a nyomócsőből elágaztatott vezetéken át a szállított folyadékmennyiség egy része visszabocsátható a szívótérbe. A megcsapolóvezeték általában szeleppel nyitható vagy zárható. A megkerülő vezetéken visszaáramló folyadékba fektetett munka elvész, ami rontja a gazdaságosságot. Ezzel szemben a folyadékmennyiség igen tág határok között szabályozható anélkül, hogy a szivattyú hatásfoka lényegesen változna. A rendszer eredő hatásfoka természetszerűleg romlik. A nagy jellemző fordulatszámú, nem állítható lapátozású properellerszivattyúk csak így szabályozhatók, mert a fojtás túlterhelné azokat. • A szivattyú fordulatszámának változtatásával is szabályozhatunk. A centrifugálszivaty- tyúk fordulatszám-szabályozását az 58. ábrán tanulmányozhatjuk. A statikus nyomómagasság-igényt (/7st) állandónak feltételezve, a vízszolgáltató berendezés nyomása (Hber) a követ56. ábra. Az axiális szivattyú járókeréklapátjainak állításával módosított jelleggörbék 57. ábra. A szivattyú fojtásos szabályozása 78
