Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)

A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk

kező összefüggéssel jellemezhető:-éfber Hs^-\-hn [m],

ahol h'n — a csősúrlódási ellenállás [m],

A vízszintes tengelyen százalékban megadott Q értékkel párhuzamosan az egyes tér- fogatáram-százalékokhoz tartozó fordulatszám-százaléko- kat is feltüntettük. A legnagyobb folyadékszállítás n = 100%-nál van, ahol az n = 100%-hoz tartozó görbét a //bér görbe metszi (Qi).

Az ii = 80% fordulatszámmal járó szivattyú Qn meny- nyiséget szállít, mivel a H = f(Q) 80%, és a Hber görbék ebben a függőlegesben metszik egymást. A P 100% jelű görbe az n = 100% fordulatszámmal járó, a P 80%, az n = 80% fordulatszámmal járó szivattyú teljesítményfelvételét ábrázolja. Az ábrán megrajzoltuk aßn víz- mennyiséghez tartozó fojtási görbét is. A metszékekből látható, hogy a fordulatszám-vál- tozás gazdaságosabb szabályozási mód. Előnye nemcsak abban rejlik, hogy a szivattyú hatásfoka nem túlságosan romlik, hanem abban is, hogy azt a gépen kívüli tényezők nem rontják. Gondoljunk csak a fojtásos szabályozáskor fellépő áramlási veszteségre vagy a megcsapolásos szabályozásnál a gazdaságosan fel nem használt és visszavezetett folyadékmennyiség energiatartalmára. Ahol tehát a hajtás megengedi a íordulatszám-változtatást, e szabályozási módot ajánlatos választani.

• Szabályozás szakaszos üzemmel. Ha a távozási lehetőség megfelelő, és a hajtógép módot ad a sűrűbb be- és kikapcsolásra, igen gazdaságos szabályozás. A szakaszos üzem — a gépváltások révén — több szivattyú párhuzamos kapcsolásakor is gazdaságos szabályozási módszer.

Szakaszos üzemben minden indításkor veszteség jelentkezik. Az álló vízoszlopot ugyanis fel kell gyorsítanunk. Veszteség az is, hogy a nyomóvezetékbe iktatott zárószerkezetet csak lassan nyithatjuk, és ezért a szivattyú egy ideig fojtva jár. Ezért e szabályozást túlságosan sűrű indításra ne tervezzük.

58. ábra. A centrifugálszivattyú üzemi jellemzői fordulatszám-szabályozás esetén

A szivattyúk hajtása

Leggyakoribb a villamosmotoros hajtás. Ahol villamos energia nem áll rendelkezésre, a belsőégésű, főképpen Diesel-motorokat alkalmazzák. Az örvényszivattyúk elméleti hajtási jelleggörbéje parabola, mert a hajtónyomaték a fordulatszám négyzetével arányos (59. ábra):

M = Cn- [Nm],

ahol C — arányossági tényező, a valóságos nyomatékgörbe és az elméleti parabola közötti egyenlőség helyreállítását magában foglaló korrekciós tényezőket tartalmazza [Nms2].

79