Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
11. táblázat A talajcsövezéssel elvezetendő vízhozam A közepes évi csapadék [mm] A talaj jellege kötött közepes könnyű a levezetendő vízmennyiség [1/s ha] 650 alatt 0,40 0,40 0,55 650- 750 0,40 0,55 0,70 750 felett 0,55 0,70 1,00 A K tényező értékére a 10. táblázat tartalmaz számértékeket. A levezetendő fajlagos vízhozamot az MSZ 15 212 szabvány írja elő. Értékét a 11. táblázatból vehetjük. • Ha a szívócsövek távolságára helyi tapasztalatok nem állnának rendelkezésünkre, az országos szabvány szerint a 12. táblázat adatai az irányadók. A közölt értékek 650 mm-nél kisebb évi átlagos csapadékú vidékre vonatkoznak, 20%o-nél kisebb terepesést feltételező, ásványi eredetű talajokon. A táblázat távolságértékeit réteken az 1. és 2. talajnemnél 20—30, a 3 —5.-nél 30 —40, a 6. és 7.-nél 40 — 90%-kal, legelőkön az előbbi sorrend szerint 10, 10 — 20, 20 — 50%-kal növelnünk kell. Ha a talaj mésztartalmú meghaladja a 20%-ot, az 1.—4. talajokon még 10, az 5.-en további 10—15%-kal nagyobb távolságról kell gondoskodnunk. Nagyobb terepesések fennforgásakor ugyancsak növelhető a szívócsövek egymástól mért távolsága. Vastartalmú talajokon viszont 5—20, folyós homok esetében pedig 10%-kal csökkentenünk kell a táblázat megfelelő értékeit. Végül ugyancsak csökkentenünk kell a szívócsövek előírt távolságát, ha az évi átlagos csapadék meghaladja a 650 mm-t, vagy ha gyakran elárasztott, duzzadó, esetleg rétegvizet vezető talajok káros víztartalmát kell eltávolítanunk. A talajvízszint szabályozása nemcsak a talajvíz előírt süllyesztését, hanem szükség szerinti emelését is magában foglalja. Ilyenkor az alagcsőnek is kétirányú vízvezetési feladat megoldására kellene alkalmasnak lennie. Ugyanazon hálózatnak ilyen „kettős hasznosítása” csak tőzeg- vagy homoktalajokon javasolható. Egyébként külön kell gondoskodnunk a kellő mélységű (1,20—1,80 m) „elvezetőhálózatról”, s a felső talajrétegek nedvességét szabályozó, felszín alatti (0,40—0,60 m) „öntöző” csővezetékekről. A kettős hasznosítás különösen akkor veszélyes, ha az a talaj sóforgalmát károsan befolyásolja. Az alagcsövezés (drénezés) méretezésére a hazai kutatás elsősorban a nyugat-dunántúli, csapadékos dombvidéken érvényes összefüggéseket dolgozott ki. Ebben az országrészben a müveit talajréteg pangó vizeinek eltávolítása az alapvető feladat. 12. táblázat A szívócsövek távolsága Sorszám Talajnem A szívócsövek távolsága [m], ha a cső felszín alatti mélysége [m] 0,80 1,00 1,20 1,30 1,40 í. Kötött agyag 6,20 6,60 7,00 7,25 7,45 7,90 8,55 9,10 9,40 9,70 2. Közönséges agyag 9,10 10,00 10,75 11,10 11,55 3. Kötött vályog 10,20 11,25 12,25 12,75 13,25 4. Vályog 11,70 13,10 14,50 15,10 15,95 5. Homokos vályog 14,45 16,00 19,30 20,55 21,90 6. Vályogos homok 18,00 22,00 26,00 28.00 30,00 7. Homok 20,80 24,50 — — 41
