Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
• A kötött, kapilláris- méretű pórusokkal rendelkező talajok javítása csak korlátozott mélységig hat. így gondoskodnunk kell a javított rétegben lefelé mozgó víz elvezetéséről, különben a javítat- lan réteg fölött megáll, s mint már talajvíz zárja el a levegőt. Az elvezetés a talajba helyezett alagcső- hálózattal oldható meg. A cső anyaga lehet égetett agyag vagy műanyag (dréncső). Ha magából a talajból képezzük ki a csőrendszert, vakonddrénezésről beszélünk. • A kedvezőbb pórusviszonyokkal rendelkező, de magas talajvizű talajok vizét is leggyorsabban az alagcsőhálózat vezeti el. Igaz ugyan, hogy ez a víz a talajvízszint esésének irányában lassan elszivárog. Az ehhez szükséges idő azonban hosszú, ami hátráltatja a tavaszi munkákat, s a növényzet kedvező fejlődését. • Ahol viszont a horizontális mozgás a nagy pórusokban gyorsabb (tőzeg-, homoktalajok), e lecsapolást a nem sűrűn telepített nyílt csatornahálózatta! is időben elvégezhetjük. Tőzegtalajokon szívesen alkalmazzák a nyíltárkos talajvíz-süllyesztést. A Keszthelyi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tapasztalatai szerint a szívóárkok hossza 500 és 1000 m között változhat. Egymástól való távolságuk ne haladja meg a 200 m-t. A megfelelő szívás céljából az árok mélysége 0,6—1,0, fenékszélessége 0,5 méter. Rézsűinek dőlése 1,0 : 1,5. A befogadó felé elegendő a 0,2—0,5%o esés kialakítása. A kis fenékesést az indokolja, hogy a talajvízszint-szabályozás céljából szükséges „vízbetáplálás” során a szívóárkok nívóját — duzzasztással — emelik, hogy a víz ellenkező irányban, az árokból a talajba folyjék. • A kötött ásványi talajok lecsapolása nem képzelhető el felszín alatti talajcsőhálózat nélkül. A vízmozgás sebessége ugyanis itt még kisebb, a leszíváshoz szükséges talajvízszint- esés pedig nagyobb, mint a tőzegtalajnál. Ezért a szívóvonalak sokkal sűrűbbek, mint a lápon. A talajvízszint alakulása a két szívóvonal között aló. ábrán tanulmányozható. Közelítőleg ellipszis, amelynek kistengelye a talajvízszint süllyedésével egyre rövidebb. Ezzel együtt fogy a talajcsőben áramló vízhozam, mert csökken a vízmozgást meghatározó talajvízszintesés. A talajban mozgó víz sebessége ugyanis mind a talajvízszinte- sésnek, mind a talaj szivárgási tényezőjének függvénye, s a következő összefüggés szerint számítható: v — KI [m/s], ahol v — a szivárgási sebesség [m/s], K — a Darcy-féle szivárgási tényező [m/s], / — a vízszint esése [%0]. A talajréteg minősége K értéke [mm/min] Kavics 300- 3000 Középfülöm kavics 2000 Apró kavics 1800 Durva, kavicsos homok 600- 1200 Folyami homok 150-500 Homok vályognyomokkal 50 Finom, agyagos homok 20 Duna-homok 12 Finom iszapos homok 0,6-0,06 Vályog 0,06 - 0,006 Iszap io-3- io-5 Agyag 10-5- io-8 40 16. ábra. A talajvízszint alakulása a szívócsövek között 1. talajvízszint, 2 szívócsövek 10. táblázat A Darcy-féle szivárgási tényező értékei
