Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)

Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai

Dombvidéken a felszínről lefolyó vizek általában akadálytalanul jutnak a völgyekbe. Legfeljebb útjuk közben a talajt is lesodorják, eróziós károkat okoznak. A dombvidéki vízrendezés feladatai — a felszínen mozgó vizek kártételének megakadályozására — három fő tevékenységet foglalnak magukba.

Ezek:

— az eróziós károk megelőzése,

— a völgyi területeken a tócsaképződés meggátolása,

— a befogadó vízfolyások rendezése.

Sík vidéken egyrészt sokkal lassúbb a vizek lefolyása a befogadóba, másrészt a zárt felszíni teknők miatt tócsaképződéssel kell számolnunk. Ennek megfelelően a következő feladatok végrehajtásáról kell gondoskodnunk:

— a zárt teknők megszüntetéséről; tereprendezéssel vagy más műszaki eljárással való víztelenítésükről;

— a befogadóhálózat sűrítéséről csatornázással;

— a csatornahálózatban összegyűlő vizek elvezetéséről a természetes befogadókig, vízfolyásokig, s ott esetleges átemelésükről.

Az eróziós károk megelőzésének agronómiái lehetőségei

Az alapvető feladatok a mezőgazdasági hasznosítással oldhatók meg. Ilyenek:

— a talajhasználat (művelési ág) helyes megválasztása,

— a talajvédő táblásítás,

— a megfelelő talajfedettség megteremtése és

— a védő talajművelés.

• A szántóföldi hasznosítás felső határa a 17%-os lejtő. Ültetvények (szőlő, gyümölcs) és kaszálók esetében ez az érték 30% is lehet. A legelő északi lejtőn 35, a délin 20%-ig hasznosítható. A 35%-nál meredekebb lejtőre azonban csak erdő telepíthető.

• A talajvédelmet szolgáló táblák alakja elnyújtott szabályos vagy szabálytalan idom. Szélességük és hosszúságuk aránya 1:3—1:15 között változik. Hosszabb oldalaik általában párhuzamosak (egyenesek vagy ívesek) és vízszintesek, esetleg — a megengedhető mértékben — eltérnek attól.

A művelés a táblák hosszabbik oldalának irányában folyik. A táblaoldalak vízszintestől való eltérését a művelés hatására kialakuló barázdák esésétől tesszük függővé. Ezek megengedhető értéke — átlagos körülmények között — a következő lehet:

0,0— 5,0%-os lejtőkön 1%,

5,1 —12,0%-os lejtőkön 2%,

12.1 — 17,0%-os lejtőkön 4%.

A táblák hossza a terep szabdaltságától és a lejtőn húzódó tereptárgyak helyzetétől függ. Szélességük irányában az egyes lejtőtartományokban a következő lehet:

0,0— 5,0%-os lejtőkön 400 m,

5.1 — 12,0%-os lejtőkön 200 m,

12,1—17,0%-os lejtőkön 100 m.

• A talaj fedettsége. Dombvidéken — a talajerózió veszélye miatt — az 5%-nál meredekebb lejtőkön kénytelenek vagyunk évről évre meghatározott talajfedettséget fenntartani.

3*

35