Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
10. ábra. A szója vízigényének különböző valószínűséggel várható értékei a tenyészidö alatt A hidrológiai vízhiány szerepe A hidrológiai vízhiány egyrészt a lehetséges evapotranszspiráció, másrészt a csapadék függvénye. A lehetséges evapotranszspirációt a növényállomány — biológiai tulajdonságaitól, fejlődési szakaszától függő és nem korlátozott — vízfogyasztása, közvetve a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a szél stb., tehát az éghajlati tényezők határozzák meg. Ez utóbbiak térben és időben állandóan változnak. Ezért a hidrológiai vízhiány értéke még azonos növényállomány esetében is, országrészenként, illetve évjáratonként eltérő. Ennek megfelelően kielégítését nemcsak a csapadék, hanem a többi környezeti tényező is befolyásolja. A hidrológiai vízhiány változékonyságából adódóan a növényállomány víz-, illetve öntözővízigénye eloszlásgörbével jellemezhető. Ezen belül a műszaki létesítmények teljesítőképességét az a mértékadó mennyiség határozza meg, amellyel a mesterséges vízpótlás még gazdaságos. A 10. ábrán (Szalóki nyomán) a szója öntözővízigényének különböző változatait mutatjuk be, az eltérő valószínűséggel várható felső határértékek tenyészidőn belüli alakulásának ábrázolásával. Az éghaj lat i tényezők az öntözési veszteségeket is befolyásolják. A párolgási veszteség csökkenthető a legkevésbé. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségeit a 9. táblázat a vízmennyiség százalékában adja meg. Az öntözés minőségét leginkább a szél befolyásolja. 9. táblázat Az esőztető öntözés párolgási veszteségei (VITUKI nyomán) Csapadékintenzitás [mm/h] Párolgási veszteség a kijuttatott vízmennyiség %-ában nappali j éjszakai öntözéskor 3-5 40 20 5- 15 30 20 15 felett 20 10 27
