Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)

1. A viz beszerzésével és az öntözés hatásával kapcsolatos hidrológiai vonatkozású kérdések.

- 7 Akár az egyik, akár a másik lehetőséggel is állunk szemben, a jelen vizsgálódásaink szempontjából a hidrológusnak mindég két kérdésre választ kell adnia.

Mi az a vizmennyiség, amelyet egy öntözési idényben még anélkül ki lehet termelni, hogy észrevehető változást idézzen elő a természetes viszonyokban; illetve: ennél nagyobb vízmennyiségek rendszeres kiemelése milyen mértékben süllyeszti le a vizszint?

A vízkészlet becslés idevágó, s ismert módszereire most nem térünk ki. Csupán utalni szeretnénk arra, hogy a talajvíz jelentős süllyesztésének nemcsak olyan következményei lehetnek, hogy a szivattyúzás költségei növekednek meg, hanem egyes esetekben nagyobb mérvű talaj süllyedéssel, tőzegtalajoknál pedig a kiszáradás eredményeként nagymértékű talajvesz- teséggel is számolni kell.

1.2. Az öntözés hatása a hidrológiai viszonyokra.

Bár a területre juttatott viz bizonyos mértékig elvileg mindig módosítja az öntözött területek hidrológiai viszonyait, mégis bizonyos vonatkozásokban /igy például a hő- és csapadék-viszonyok esetében/ ez a hatás mindig elhanyagolható. Van azonban az öntözésnek egy olyan hatása, amelyik az esetek döntő többségében mindig jelentkezik, s jelentős következményeket vonhat maga után. Ez a hatás az öntözésnek a tala.iviz-viszonvokra gyakorolt hatása, s hogy ennek káros következményei ne legyenek, már az öntözés tervezését úgy kell intézni, hogy ilyenek ne állhassanak elő. A fennálló talajviz-viszonyok ilyen módon egyben hatást gyakorolnak magára az öntözésre, korlátot szabva a káros hatás nélkül kiöntözhető öntözővíz mennyiségének. Ilyen vonatkozásban tehát van értelme, hogy beszéljünk a talajvíz viszonyoknak az öntözésre gyakorolt hatásáról is.

Hátérve a kérdés részletes tárgyalására, mindenekelőtt azt kell megjegyezzük, hogy a talaj víztartalma természetszerűleg alapvetően befolyásolja a növények fejlődését, hozamát. A talajban levő vízmennyisége azonban csak bizonyos határok közt előnyös a növénytermesztés szempontjából. A túl magas nedvességtartalom éppoly káros lehet, mint a túl alacsony. Vízzel huzamosan teljesen telitett talajban a kúltúrnövények elpusztúlnak. Ez alól csak néhány vízinövény - pl. a rizs — kivétel. Ezért a talajvizszint mindig a gyökérzóna alatt kell maradjon. Ez a különböző növényeknél változó: a szántóföldi növények legnagyobb részénél a felszín alatt 0,80 m-nél mélyebb talajvlzszintet követel meg.

A magas talajvizszint másfelől a termő rétegben való sófelhalmozódásra vezethet. A kapilláris vizemelés révén ugyanis, ha párolgás következtében kiszárad a felső talajréteg, a talajvízből felfelé irányuló vizmozgás indul meg. Az elpárolgó vizből viszont visszamarad a talajvízben oldott só. Ez káros mértékben felhalmozódva rontja a talaj szerkezetét, kémiai sajátságait, vízgazdálkodási tulajdonságát. Mindezek azután hozamcsökkenésre vezethetnek, sőt lehetetlenné is tehetik magát a növénytermesztést is.

Ezért öntözőtelepek - rendszerek létesítésekor, üzemelése során a talajvizszint mélységének, annak változásainak ismerete rendkívül fontos. Ezen alapadatok meghatározása a hidrológus feladata.

A talajvíz általában két utón keletkezhet; vagy a területre hullott csapadék szivárog be a talajba, vagy szomszédos területekről jut a vizsgált helyre a felszínen folyva, vagy a talajban odaszivárogva.

Az első esetet részletesebben vizsgálva a talajvíz keletkezésének sémája — bizonyos egyszerűsítésekkel — a következőképpen írható le. A lehullott csapadék a talajba beszivárogva a szántóföldi vizkapaoitáslg telíti azt vizzel. Ennél nagyobb víztartalmat a talaj szivóereje nem képes megtartani a gravitációval szemben. Ezért ezen az értéken felül lefelé irányuló vizmozgás alakul ki. A lefelé irányuló vizmozgás során a viz elérhet egy vízzáró talajréteget, amely meggátolja a további mozgást. Ekkor a viz a vízzáró réteg felett egyre inkább feltölti a talaj pórusait, mindaddig, mig a pórustérfogatot teljesen kitölti. Az ilymódon vizzel telitett talajréteg felszínét nevezzük talajvizszintnek. Ennek magasságát talajvizszintészlelő kutakban figyelhetjük meg.