Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)

2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.

- 30 rázdákéval, igy lehetséges hosszuknak és az egyes sávokba adagolandó vízhozamnak az ismerete _ a barázdákra vonatkozóan már elmondottak miatt — a tervezésnél ugyancsak nélkülözhet

etlen. Ezért az optimális sávmóretoket a tervező szakembernek mindenképpen ismernie kell.

Mind a világirodalmi, mind a magyarországi tanulmányok között vannak igen alapos, a sávos csörgedeziető öntözés hidraulikájával foglalkozó munkák, s ezek eredményei lehetővé tették a sávos osörgedeztető öntözés magyarországi talajviszonyokra érvényes üzemelési táblázatának összeállítását. A tervezéshez közvetlenül felhasználható optimális sávméretekre vonatkozó segédlet, vagy az optimális sávméretek meghatározáséra alkalmas módszer-ismertetés azonban nem található a szakirodalomban.

Magyarországon — részben talán éppen erre az okra visszavezethetően -- a sávos osörgedeztető öntözést nem alkalmazzák jelentősen nagy területeken. A tapasztalatok szerint ugyanis az öntözővíz útja a sávon belül a vékony vizlopel és a növényzettől való benőttség miatt nem követhető, s nem szabályozható kielégítően. így az öntözés csörgedeztetés helyett helyenként árasztássá válik, helyenként pedig öntözetlen foltok maradnak a területen, s ez minden vonatkozásban hátrányos.

Megítélésünk szerint a sürüvetésü növénykultúrák öntözésére a sávok helyett a növényzettel bevetett, s a mezőgazdasági gépek átjárását lehetővé tevő "vetett mélybarézdák" lehetnek alkalmas öntözőelemek.

A sürüvetésü növénykultúrákat a kapás sortávolságára vetett növényekkel felváltva, általában azonos területeken, ugyanazokon a táblákon termesztik. Ha tehát a táblán előző évben használt mélybarázdáknak megfelelő helyeken a mezőgazdasági gépek számára átjárható módon kialakított, s növényzettel bevetett vizvezető elemeket létesítünk, azok — bár nagyobb vízszállító keresztmetszettel, de a benőttség miatt lassúbb vizmozgással rendelkeznek — feltehetően mind az öntözővíz beszivárogtatésára, mind a vetett mélybarázdában való végigvezetésre alkalmasak lesznek. Ezeknek az öntözőelemeknek alkalmazási lehetőségeit 6a a különböző adottságok melletti optimális méreteit kísérletekkel kellene megállapítani, ilyen kísérletekre azonban eddig még nem került sor.

2.6. Hidrológiai feladatok a levezető hálózat méreteinek a meghatározásáról.

Az öntözőtelepeken és öntözőrendszerekben a levezető hálózat célja kettős: egyrészt el kell lássa a szárazgazdálkodás körülményei között is jelentkező feladatát, vagyis le kell vezesse a csapadékból származó, s a növénytermesztés szempontjából fölösnek Ítélt vízmennyiséget; másrészt lehetőséget kell biztosítania az öntözésből származó fölös vizek eltávolítására.

Az első problémakör a hidrológia egyik legrégibb problémáját érinti, mig a másodiknak csaknem kizárólag öntözéstechnikai vonatkozásai vannak. Éppen ezért a következőkben csupán a csapadékból származó fölös vizek elvezetésének kérdésével foglalkozunk; s magától értetődően ezzel le csak olyan vonatkozásban, amelyek az öntözés eredményeként jelentkező különleges hatásokat, illetve a szükséges feltárási munkákat illetik.

A csapadék összegyülekezése, s igy az abból lefolyásra kerülő vizhozamok meghatározása a hidrológus számára klasszikus feladatnak számit. Igen sok olyan eljárást dolgoztak ki, amelyek segítségével számítani lehet a csapadék lefolyásra kerülő hányadát, s meg lehet határozni az összegyűlekezés eredményeként előálló árhullámképet.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az öntözött területek hidrológiai viszonyai éppen a lefolyás szempontjából, két vonatkozásban alapvetően eltérnek a száraz gazdálkodású területek adottságaitól. Nevezetesen; az öntözés eredményeként a talaj átlagos nedvességtartalma lényegesen nagyobb, mint öntözés nélkül lenne; s emellett —— mivel az öntözés üzeme már maga is olyan levezető hálózatot igényel, amely minden tábláról levezetheti a vizet — a levezető hálózat is lényegesen síi tibb.