Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)

2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.

- 29 tottunk tehát arra a következtetésre, hogy a rendelkezésre álló adataink egyedUl a lineáris összefüggés meghatározását teszik lehetővé. Ezt az összefüggést aztán a nedvességtartalom és mind az I , mind az között meghatározva a következő összefüggéseket kaptuk:

£o - A + B /]2w - H/ /6/,

io " C ^Snax - H/ /7/*

ahol A, B és C a talajtól függő állandó,

VK^ a talaj száraz térfogatsúlyának százalékában kifejezett nedvességtartalom a teljes pórustér vízzel való telítettsége esetén,

H a talaj kezdeti nedvességtartalma a talaj száraz térfogatsúlyának százalékában.

Ezt követően a Jl paraméter értékére vonatkozóan is megkíséreltük a kezdeti talajnedvességtartalommal való függvénykapcsolat meghatározását, s azt tapasztaltuk, hogy ez a paraméter független a talaj nedvességtartalmától, csupán a talajtípus jellemzője, igy értékét egy talajtípusra a rendelkezésre álló kísérleti adatainkból átlagolással határoztuk meg.

A /6/ és /7/ összefüggés alapján tehát az öntözési szempontból mértékadó nedvesség- tartalomra — amelyet az elvégzett számítások során a hervadéspontnalc megfelelő nedvességtartalommal vettünk azonosnak — az ^ és i^ értékek kiszámíthatók. Ezek alapján és a A ismeretében az öntözőelemek méretezéséhez felhasználható szivárgási intenzitás időbeli változását leiró /5/ egyenlet számszerű értékei a vizsgált talajtípusra rendelkezésre állnak.

Mindezek ismeretében sor kerülhet a vizsgált talajtípus esetében optimális barázdahossz értékek meghatározására. E munkarész elvégzése során ismertnek tételezve fel az 1 m-es barázdaszakasz hatásterületére adagolandó vizmennyiséget -- amely az öntözési normából, a barázdatávolság ismeretében egyszerű összeszorzással megállapítható — arra kellett tekintettel lenni, hogy helyesen megválasztott öntözési idő esetén ez a V vízmennyiség nyilvánvalóan azonos az /5/ összefüggés t_ szerinti integrálásával adódó

í° í ,

V = r . t +-----. t - + 1 /8/

_ “ A+ 1

egyenlettel számítható vízmennyiséggel.

E /8/ képlet felhasználásával pedig, mivel az egyetlen ismeretlen érték a t_, ez, s ennek alapján a megkülönböztetésül t_« T -vei jelölhető, öntözési azaz vizadagolási idő meghatározható. A vizadagolási idő T és az adagolási idő ismeretében aztán a barázdahossz meghatározására szolgáló /4/ összefüggés alkalmazásához szükséges i^ közepes intenzitás köny- nyen belátható módon az

/9/

képlet segítségével számítható, ennek ismeretében pedig a barázdába adagolandó egységnyi vízhozam esetében a /4/ képlettel már kiszámítható a barázdahossz minden vizsgált talajtípus esetére. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az adott talajon, a barázdában megengedhető legnagyobb vizmozgási sebesség, valamint a barázda vízszállító keresztmetszete alapján megállapítható maximális barázdaesések esetén adagolandó vizhozam értékek ismeretében a különböző terepesések melletti optimális barázdahosszakat tervezési alapadatéi megáilapitsuk.

A sávos csörgedeztető öntözés öntözőelemei

A sávos csörgedeztető öntözés öntözőelemei növényzettel bevetett, lejtő irányában futó területeávok, amelyeket két oldalt növényzettel ugyancsak bevetett földből készült kis töltések, úgynevezett terelőgátak határoltak és amelyek az öntözővíz öntözendő területre való végigvezetésére és talajbaszivárogtatására szolgálnak. Szerepük tehát megegyezik a ba-