Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)
2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.
28 2. táblásat. Különböző átlpf-os toropenésekhez tartozó barázdahossz értékek: Átlagos terepesés I t’oO A barázdába adagolandó vízhozam 1% A b a r á z d a h o 3 s z a L /m/ homok talaj homokos vályog talaj vályog talaj agyagos vályog talaj agyag talaj 0,0-0,2 1,3 80 90 105-110 125-140 160-2*0 0,2-0,5 1,3-2,1 80-120 90-140 110-170 140-225 200-320 0,5-1,0 2,1-3,0 120-165 140-195 170-240 225-315 32O-45O 1,0-2,0 3,0-4,3 165-235 195-280 240-340 315-450 450-640 2,0-3,0 4,3-5,2 235-290 280-340 340-420 450-550 640-790 Az egy meghatározott tipuou és nedvességtartalmu talajra vonatkozóan megállapitott szivárgási intenzitás értékek észlelési adatsorét az idő függvényében vizsgálva az észlelési adatokra vonatkozó kiegyenlítő számításokat a legkisebb négyzetösszegek elve alapján elektronikus számitógéppel elvégezve úgy találtuk, hogy a függvénykapcsolatot a következő hiperbolikus összefüggés Írja le: i = ío + io • 1 / 'Uo/ /5/1 ahol t_ az észlelési idő /5 percben/ i, a szivárgás értéke a t. időpontban /1/5 percben/ Xq a vízszintes asszimptota értéke i_ és X a talajtól illetve annak kezdeti nedvességállapotától függő állandók. Az igy meghatározott görbe minden mérés esetén igen jól illeszkedett az észlelési adatsorhoz, a kiegyenlítés megbízhatóságát a szabályos hibák és szórások kiszámításával ellenőriztük. Az igy elvégzett kiegyenlités alapján tehát valamennyi kísérletünkre rendelkezésünkre állt a szivárgási intenzitás időbeli változását jellemző görbe. Ezek azonban természetesen csak egy-egy meghatározott nedvességállapotra vonatkoztak. Annak érdekében tehát, hogy e vizsgált talajnedvességektől eltérő viszonyokra is meg tudjuk határozni a szivárgás intenzitásának időbeni változását, összefüggést kellett keresnünk az egyes észlelési adatsorainkat kiegyenlítő intenzitásgörbék paraméterei és az észlelési körülményekre jellemző kezdeti nedvességtartalom között. Ennek érdekében mindenekelőtt azt kell figyelembevenni, hogy a talaj teljes pórusterének vízzel való telítettsége, a maximális vizkapacitás esetén a szivárgás intenzitása nyilvánvalóan időben állandó, s emellett meg kell hogy egyezzék a "k" szivárgási tényezőnek megfelelő értékkel. A talaj teljes telítettsége, esetén tehát a 1^ értéke közvetlenül "k" tényezőből számítható, az 3^ pedig feltétlenül zérus kell legyen, ma3szóval a szóbanforgó paraméterek és a nedvességtartalom közötti összefüggést meghatározó függvények egy-egy szélső pontja fizikai megfontolások alapján számíthatók. E meggondolások szemelőtt tartásával — Iß -ra és iß -ra vonatkozó összefüggés egy- egy lényeges pontját ismerve — ábrázoltuk tehát a kezdeti nedvességtartalom függvényében a io* ío ás paraméterek értékeit. A keresett összefüggés tendenciája egyik paraméter eseteben sem rajzolódott ki egyértelműen. Ugyanakkor az 1^ és i^ jellemzőkre vonatkozóan — az eddig elmondottak szerint — feltételezhető volt a parabolikus kiegyenlités lehetősége. A legkisebb négyzetösszegek elve alapján ilymódon elvégzett kiegyenlítések azonban több esetben a fizikai adottságokkal ellenkező, hiperbolikus összefüggésekre vezettek. így ju—
