Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)
2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.
- 14 Az öntözési norma meghatározása érdekében elvégzendő feladatok. Az eddigiek alapján a tudományosan megalapozott öntözési norma értékek meghatározása érdekében az alábbi vizsgálatok elvégzésére van szükség. 1. Az öntözendő terület talajtípusainak megállapítása, s az adott talajokon öntözéssel. gazdaságosan termeszthető növényfajok kiválasztása. 2. A kiválasztott növények optimális talajnedvesség igényének meghatározása. 3. A kiválasztott növények mértékadó talajállapot igényének megállapítása. 4. A kiválasztott növények evapotranszspirációjának megállapítása optimális talaj- nedvesség, mértékadó talajállapot és az előforduló időjárási helyzetek esetére. 5. Az evapotranszspiráció és az időjárási jellemzők közötti összefüggés meghatározása. 6. Az evapotranszspiráció és az időjárási jellemzők közötti összefüggés felhasználásával a hosszú idejű meteorológiai észlelési adatsorok alapján az egyes évekre visszamenőleg a kiválasztott növények evapotranszspiráoiós görbéinek a meghatározása. 7. Az evapotranszspiráoiós értékek csökkentése az öntözési idényben 'lehullott s ebből a növényzet számára hasznosuló értékekkel figyelembevett, halmozott csapadék adatokkal. 8. Gazdaságossági alapon annak a biztonságnak a megállapitása, amelynek segítségével az öntözési norma szempontjából mértékadó, /e a csapadék hasznosuló részével csökkentett/ evapotranszspiráoiós görbe meghatározható. 9. Az öntözési norma megállapításához az egyes növényfajokra a mértékadó evapo- transzspirációs görbe meghatározása. 10. Az igy megállapított adott biztonsággal rendelkező mértékadó evapotranszspiráció kielégitése esetén különböző öntözési módszerek és öntözési forduló hosszak alkalmazása során elkerülhetetlen veszteségek meghatározása. 11. A különböző öntözési módszerek esetére a mértékadó öntözési forduló hosszak meghatározása. 12. A mértékadó evapotranszspiráoiós görbe és forduló hosszak ismeretében az egyes öntözési módokra az öntözési normák és az öntözési idénynormák, megállapitása. Megjegyezzük, hogy az öntözési norma megállapítására bemutatott módszer csak az elvégzendő vizsgálatok vázlatát adja, a szükséges kutatási munkák elvi megalapozása érdekében. Azt, hogy ezeket az elvégzendő vizsgálatokat milyen részletességgel és milyen időbeosztással célszerű elvégezni a gyakorlati lehetőségek, az időszerűség és a munka elvégzésére rendelkezésre álló kutatói és anyagi kapacitás határozza meg. Le kívánjuk még szögezni, hogy a javasolt módszer szerint megállapított öntözési normák a növény vízgazdálkodása szempontjából meghatározott értékek. A gazdasági helyzet és a vizkészletgazdálkodás változó körülményei azonban helyenként és időszakonként olyan mértékben módosíthatják az öntözés céljára fordítható viz összes mennyiségét, hogy az igy meghatározott viznorma értékektől el kell térni. Az eltérés gazdaságos mértékét meghatározni azonban az öntözés által igényelt vízmennyiség pontos ismerete nélkül nem lehet. Ezért az igy értelmezett öntözési norma kidolgozása közgazdasági szempontból is elengedhetetlenül szükséges. Mindezek ismeretében nyilvánvaló, hogy a tervezés szempontjából mértékadó öntözési normák és öntözési forduló hosszak tudományos megalapozottsággal történő meghatározásához kiterjedt és szerteágazó kísérleti munkára van szükség, s ez a munka a rendelkezésre álló kutatói és anyagi lehetőségektől függően hosszú ideig tart. Tekintettel arra, hogy az Öntő-