Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái

annak megismétlésével, hogy a végleges megoldást jelentő teljes vizgyüj- tőrendezés helyes elve ellenére ma csak jórészt átmeneti, részmegoldásokat tudunk végrehajtani. Mindenesetre ezt tudva, a megoldásokat úgy kell tervezni, hogy az számoljon ezzel a körülménnyel és ne csak a vízrendezés passziv jellegét, hanem aktív lehetőségeit is figyelembe vegye.

3.1 Felszíni vízelvezetés, sankolás

A völgyek több oldalról érkező káros vizterhelésének megszüntetése a völgyfenéki vízrendezés területi feladata. Az övcsatornák kérdéséről már szólottunk. Tetvezési és építési módszerük kialakult, úgyszintén megfelelő üzemi tapasztalatokkal is rendelkezünk. Az üzemeléssel kapcsolatban legfőbb tapasztalat, hogy a lejtős oldalak erodálása folytán az övcsatornák aránylag gyorsan feltöltődnek és ha a befogadóba vezetésük a mélypontokon át töltésekkel kialakított meder utján történik, ez a mederszakasz gyakran válik függővé, azaz a meder fenékszintje a környező terepnél masabb lesz.

Ha az övcsatorna kialakítása úgy történik, hogy az egyúttal a rétegvizeket is felfogja, különös gonddal kell eljárni a lejtő felöli rézsű kialakításakor, mivel ez könnyen lecsúszhat.

Az övcsatornák létesítésénél tehát számolni kell a gyors feliszapolő- dással és komoly gondot kell fordítani a rézsű-állékonyság biztosítására.

A rétegvizek felfogása azonban nem mindig lehetséges övcsatornával. Lehet, hogy ezek a vizek nem törnek a felszínre, hanem a völgy talaj viz- szintjét emelik meg. Ugyanakkor jelentkezik a völgy felszínére hulló csapadékvíz ill, a befogadóból kiömlő vizek elvezetési problémája is. E kérdés általában a rét-legelő területeken és nem túl agyagos talajviszonyok között megfelelően kialakított nyilt csatornahálózattal megoldható. E csatornák az döntésekből visszamaradó hordalék miatt szintén hamar feliszapolódnak. Vonalvezetésüknél tehát nemcsak a terep mély vonulataira kell figyelemmel lenni, hanem arra is, hogy a befogadó árvízi sodorvonalával szemben, vagy arra merőlegesen ne vezessük őket, hanem azzal hegyes szöget bezárva se- gitstik elő, hogy a levonuló árvíz inkább kimossa a csatornákat. Az árvizek időnkénti elöntései miatt a csatornák építésénél és iszaptalanitásánál csak a völgy esésének megfelelő alsó oldalra szabad a földet kitermelni és ha valahol ez fontos, úgy itt a legteljesebb depóniaelteritést kell végrehajtani.

Ha a csatornáktól bizonyos talajvizszint süllyesztést is várunk, a számításoknak megfelelően aránylag sűrűn kell őket kiépíteni. A rétek és legelők gyepszőnyegének gépi karbantartása, az állatok legeltetésének biztosítása érdekében a csatornák szelvénye lehetőleg olyan rézsüvei rendelkezzen, hogy azon a karbantartó gépeknek, a legelő jószágoknak át lehessen járni.- 27 -