Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

Március 24.-én reggel 9 és 10 óra közt a nagy víznyomás áttörte az egyik belvárosi csatornát, mely igen gondatlanul volt elzárva. A víz az áttört nyíláson bömbölve haladt a városban szétágazó többi csatornába, s ezekből az alacsonyabb fekvésű utcákra, melyeket azután egy negyed óra alatt megtöltött. Éppen hetivásár lévén, a nép között a legnagyobb zavar ütött ki, s a rendet csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett helyreállítani. Az áttört csatornában sikerült ugyan a vízömlést megakadályozni, hanem ugyanazon a helyen délutáni 1 órakor ismét megindult a víz. Most már nem csak a partokon, hanem a város közepén is fenyegetett a veszedelem. A városi hatóság falragaszokon hirdeti a város minden lakójára nézve a „kényszer" töltésépítési munkát. A múlt nedves évek folytán a töltések nagyon megülepedtek és a Tisza Szabályzó Társulat 26000 ölnyi (51600 m) töltését 5000 ölön (9500 méteren) kívül jól megmagasította. Ezen az 5000 ölön most nyúlgátakat építenek, melyekből 1000 öl (1900 m) már kész és mintegy 100 ölnyi nyúlgátat a víz tényleg már mosta is. A Maros vízszintje március végén több mint 50 cm-el meghaladta a korábbi regisztrált legmagasabb értéket. A makói árvíz lefolyásáról szól egy március 30.-i levél: „A Tisza rohamos áradása nagy aggodalmat keltett a Mindszent-apátfalvai Tisza-szabályozási társulat 36000 öles védtöltései által védett Makó, Maroslele, Földeák és Hódmezővásárhely vidékein. A még mindég tartó folytonos áradás fokozza a rémületet és nagyon kétséges helyzetünk vigaszául egyedül a Mindszent-apátfalvai Tisza-szabályozási társulat által szakadatlanul folyamatban levő rendkívüli mértékben kifejtett óriási védmunkálatok szolgálnak. Mintegy 2000 ember folytonosan erős munkában áll és a Hódmezővásárhely város, Földeák és Maroslele községek, úgy a Návay család által előállított munkaerő eddigi eredménydús felhasználásának köszönhető, hogy a katasztrófa eddig be nem következett. Kétségtelenül legtöbb elismerés Szojka Gusztáv a Tisza Szabályzó Társulat főmérnök urát illeti, kinek bámulatos fáradthatatlan tevékenysége, lankadatlan folytonos erélye és éberségének sikerült eddig a rettentő csapást tőlünk elhárítani. A célszerűen felállított őrjáratok figyelmes eljárása, a veszélyeztetett helyeket idejekorán a mérnökség tudomására hozza, úgy, hogy a keletkező bajokat csirájukban fojtották el. A töltésszivárgások, a töltés vízoldali cölöpözések és deszkázásokkal készített belső töltések által sok helyen megszűntek. A porgányi töltésnél azonban mintegy 30 ölnyire (57 m hosszon) még mindig tart a szivárgás, s az alján elázott töltésekből egész földtömegek folynak ki. E töltést erős cölöpözés és földzsákok elsüllyesztésével erősítik és ez által remélik a következményeiben borzasztó töltéscsuszamlást elhárítani. A vízállás ily magas, a helyzet ily veszélyes még soha sem volt, mert az 1867-ik évi legmagasabb vízállás 23' 2,5" (733 cm), míg a mai vízállás 25' 2" (797 cm), ezen még soha sem látott nagy tömeg víz kitörése nemcsak a Tisza Szabályozási Társulat által mentesített 100000 holdat (57000 ha-t), hanem ezen felül még mintegy 80000 hold (47000 ha) termőtalajt kerítene maga alá. Isten kezében vagyunk, mert ha a mostani jó időjárás esősre változnék, ezen esetben a földmunkák folytatása lehetetlen, mivel körülbelül háromnegyed mérföldnyi távolságról lehet csak száraz földet hozni, vagy ha a Maros áradna (ma két hüvelykkel apadt), avagy ha a porgányi töltés szivárgása most már ideösszpontosított egész erővel nincs megakadályozva, azon esetben menthetetlenül elvesztünk. A mérnökség reményt nyújt a veszély elhárítására. Hogy mire virradunk, azt Isten tudja. Makó városa védelemre tesz előkészületeket, és az úgynevezett kereszttöltés által saját területét és a várost védelmezi. Itt a munkálatok nagy buzgósággal folynak. Csanád megye törvényhatósága a helyzethez képest elég ügybuzgalommal jár el, a tiszai töltésekhez kiküldött Csolnakossy Gerő úr megyei felügyelői tisztében kellő erélyt tanúsít és fáradhatatlan tevékenysége által magának elismerést vívott ki." (PN0321)