Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
volt. S ezeket a lerombolt, semmi koronával rendelkező töltésekkel várták a következő évi árvizeket." (Gallacz) Az árvíz után a legnagyobb probléma az volt, hogy ki vállalja a helyreállítási költségeket. Gyula város képviseleti ülése is foglalkozott a helyreállítás finanszírozásával (BK0505): „az elnöklő polgármester előterjeszti, hogy az Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat közgyűlését e hó 6-án fogják megtartani, a már megtartott választmányi gyűlés határozata szerint ott a Körösök által megrongált partok helyreállítására és a szabályozás rendszeres keresztülvitelére 333264 frt 50 kr költség kivetése igényeltetik. Minélfogva a társulat választmány 400000 frt kölcsönnek felvételét 35 évi törlesztésre hozza javaslatba, nézetét kéri tehát arra, hogy mennyiben osztja a város képviselete a társulat választmányának ezen indítványát, s mily nyilatkozattétellel bízza meg eme közgyűlésen megjelenő képviselőjét. A képviselő testület meg van győződve a Körösök szabályozásának szükségességéről, de oda utasítja a gyűlésen megjelenő képviselőjét, miszerint a társulat által jelöltessék ki azon munkálatok mennyisége köbölenként 28 \ melyek Gyula városára az ártér után esnek. E város közönsége gondoskodni fog arról, miszerint eme munkálatok, - figyelemmel a lakosság mostoha pénzkörülményeire, - természetben szolgáltassanak le, mely természetbeni leszolgálás nem zárja ki azt, hogy kik esedékes munka kivetésüket megváltani kívánják. Megbízza egyúttal képviselőjét kifejezést adni azon kívánalomnak, miszerint először is a Fehér-Körös bal partja Szanazugtól a vári hídig, azután pedig a Fekete-Körös bal partja vétessék még ez év folytán munkálatba. Első a város körtöltését képezvén, utóbbi pedig annyira rongált állapotban lévén, miszerint egy netán bekövetkezhető nyári áradásnak ellent állni egyáltalában nem képes." „A Fehér-Körös Társulat már az 1876. évi árvizet, mely minden előbbit fölülmúlt, üres pénztárral várta, minek következménye lett, hogy a védelemnél kellő erőt ki nem fejthetvén, majdnem összes töltései kiszakadtak és azok a hosszan tartó árvíz által hátulról annyira elmosódtak, hogy a korona szélességből néhol semmi, átlag alig 1 méter maradt meg." (Gallacz) 1876 márciusában nagy árvíz vonult le a Fekete-Körösön, mely a töltéseket Bajj és Tamásda határában meghágta, a töltések építése ezen nagy vízhez viszonyítva határoztatott el. Nehezítette a szakértők vizsgálatát az a körülmény, hogy ez ideig sem a folyó fenekéről, sem különböző vizeiről hossz-szelvény nem állott rendelkezésükre, miért is a társulatot ily hossz-szelvények készítésére, mint amelyre a töltések magasságának helyenkénti megállapítására múlhatatlan szükség van, fel is hívták. (Gallacz) A Berettyó-Körösi Vízszabályozó és Armentesítő Társulat területén az addigi áradásokat felülhaladó vízállás mellett 1876. évi február s március havában Szentimrénél, a váncsodi Kis-Körös zsilipnél, a darvasi híd alatt baloldalon, s a törvénygáttal szemben a csökmői oldalon keletkeztek szakadások. (Gallacz) A Sebes-Körös Vízszabályozó és Armentesítő Társulatnál az 1876 évi árvíz a korábbi árvizek magasságát csakis a torkolatnál múlta felül mintegy 15 centiméterrel, a bal parti védtöltésen egy 20 és a kornádi határban egy 40 méter széles töltésszakadást idézett elő. (Gallacz) 1,0 köböl = 6,8 köbméter
