Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
A gyomai határban vízzel borított földterület 3240 hold (1850 ha), melynek legnagyobb része legelő és kaszáló. A védgátak javítása és rögtönzéséhez ez ideig felhasználtatott harmincezer kéve kukoricaszár és huszonhatezer-ötszáz karó. A védmunkálatok folytán szükségessé vált kiadások összege 1950 frt, s a szenvedett károsodás értéke 16000 forintra tehető. Endrődön elboríttatott 450 hold (260 ha) legelő és a kaszáló és ha az árvíz május hó közepéig le nem húzódik, az ez által okozott kár 2250 forintra 284 tehető. A szántóföldek Endrődön kárt nem szenvedtek. (BK0330) Gyula városa felirata a m. kir. Közmunka Közlekedési Miniszterhez az elhibázott folyó csatornázás és az árvíz kapcsolata ügyében (BK0420). „Nagyméltóságú m. kir. Közlekedési Miniszter úr! A Körösök árjainak féktelenkedése által évek hosszú során át az okozott veszélyek lakóföldünk iránt tartozó kötelességünké teszi, a helyzeten ott, ahol lehet segíteni, és minden törvényes módot felhasználni arra, miszerint eme folyton kísérő szerencsétlenséget magunktól lehetőleg eltávolítsuk. Több, mint 30 éve annak, hogy a Körösök szabályozása a szomszédos Arad megyében megkezdetett, amelynek folytán ugyan annyi éve szenvedjük a Körösök árjainak romboló csapásait, melyeket lakosságunk azelőtt csak néha nagyritkán tapasztalt, de sokkal kisebb mértékben mint azóta. Mióta a szabályozási munkálatokba a megyénk nemcsak bevonatott, de eme szabályozást az idők mostohaságai dacára lehetőleg folytatta is, százezreket áldozván arra, hogy birtokát az ártól mentesítve lássa és termő gyümölcseit élvezze - noha mint két évtized mutatja, az évek munkásságát a megújuló árnak csak rövid napokra terjed hatalma, azóta többször tönkre tette. Két évtizeddel ezelőtt az Arad megyei szabályozások folytán nemcsak határunk, de városunk nagy része is a pusztító elemnek lett áldozata, minek folytán a városunkat két részre osztó Fehér-Körös az akkori abszolút kormány ásatott csatornán egyenesebb folyást nyerve - Békés városának vitetett - ez által Gyula az áradásoktól részben látszólag megszabadíttatott, de Békés városa, mint alantabb fekvő község lett a sebesebben lefolyó vizek által veszélyeztetve. Békés városának eme veszélyeztetéséhez járult még ama körülmény is, hogy 1863. évben a fentebb említett és Gyula városától elvont Fehér-Körös helyett, annak régi medrében az úgynevezett élővíz csatorna ásatott, mely vízét Arad megyéből a Nádor-malom csatornából nyeri, azon címen, hogy Gyula és Csaba városa az elvont Körös helyett élővizet nyerjen. Eme csatorna ásatásának még egy másik, az akkori viszonyok között tán megengedhető, de jelenben egyáltalán nem kívánt eredménye volt, az ti., hogy 18ó3-i szomorú év ínségesei munkát és e munkájuk által élelmet nyertek. E művelet által Gyula és Csaba olyan amilyen vizet, de Békés városa, mely eme műveletnek mindenkor ellentmondott, az őt veszélyeztető árvizet nyert, és helyzete folyton kétségbe ejtőbb lett. Minélfogva nem is szűnt meg eddigelé minden felsőbb hatósághoz kérésével járulni, hogy eme csapás tőle elvonattassék, és hogy kérelme nem volt indokolatlan, tanulsága annak nagyméltóságod elődének ama kegyes intézkedése, mely szerint Békés városa kérését magas figyelmére méltatta, és közegeit tervek készítésére évekkel ezelőtt utasította, - de a Békés városa aggódó kérelmének indokoltsága mellett, szól eléggé világosan a közelebb elmúlt napon szomorú esélye is." „Árvíz után ismét nem volt a társulatnak pénze, s alig volt képes a szakadásokat betölteni, a hátulról lerombolt töltések megerősítésére már éppen tehetetlen -8,5 forint kár hektáronként.
