Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
Békés város töltésén keresztül szivárog a víz, s az emberek csónakok segélyével erősítik a védgátat, s minthogy az ártéren a kellő anyag nem áll rendelkezésükre, a sáros földet a víz alól ássák ki, s abból emelik hangyaszorgalommal a töltéseket. (NH0323) A Békésmegyei Közlönyben 1876. február 29.-én megjelent cikk a Körösök félbe maradt csatornázásáról, az újság erre az árvíz növelő tényezőre hívja fel a figyelmet: „Kétségtelen tény az, hogy a Körösök szabályozásának alkalmával Békés városától keletre, de közel szomszédságban mintegy 80 ölnyi (150 m) széles és egyenes meder ásatott, melyben a víz Gyulától, kivált áradások alkalmával őrült sebességgel folyik le. Kétségtelen tény az is, hogy ez az egyenes meder Békés alatt csakis az un. Provádi zugig tart, melyen túl a régi kacskaringós és keskeny meder maradt meg, melyben az egyesült Körös 283 nem fér el. A Királyi sóháznál és a szálparton a töltés roncsolást kijavították ezek folyásukban annyira feltartóztatnak, hogy Gyuláról 4 óra lefolyása alatt Békésre lefolyt víz 24 óra alatt is alig képes Mezőberény alá eljutni. Kétségtelen tény az továbbá, hogy a provizórium idejében folyamodás és vásárlás következtében a gyulaiaknak és csabaiaknak engedélyeztetett, miszerint az Arad megyei malom-társulat élővize ne Gyulán felül vezettessék az egyesült Körösök medrébe, hanem az ő városaikon follyon keresztül. Kétségtelen tény az végre, hogy a gyulaiaknak és csabaiaknak engedélyezett víz Békés városa közterén keresztül folyva éppen azon ponton ömlik az egyesült Fekete- és Fehér-Körösök un. nagy csatornájába, hol a szabályozás megszűnik." Ugyanerről a veszélyről ír a Békésmegyei Közlöny 1876. március 30.-án. A újság a békésiek jogos panaszától hangos. Akkor Békésig ért a Kettős-Körös szabályozása a kiásott nagy csatorna, és nem volt megoldva az Élővíz csatorna bekötése a folyóba. így a Fehér- és Fekete-Körös összes vize Békés városára zúdult, ...„hát ha még oly eset adja elő magát, mint a folyó évi február 21-i, midőn a nagy csatorna bal partja 60-70 ölnyi (120-130 m) szélességben kiszakadt és a kirohanó vad víztömeg egyesülése a különben is roppant naggyá nőtt luxus-vízzel megakadályozhatatlanná lett! Mondhatná ugyan valaki, hogy védje magát Békés a gátak emelése által. Köszönjük a jó tanácsot, használjuk, ámbár megvalljuk, hogy ezt a tanácsot Gyula és Csaba kedvéért egy kissé furcsának találjuk. Furcsának annyival inkább, mert a békésieknek nem csak ez az egyáltalán nem kívánt luxus-vizük van, mely ellen védekezniük kell, - hanem ott van a nagy csatorna, mely fennállása óta a természetben teljesített munkálatokon kívül elnyelt már egy fél milliót. Furcsának továbbá azért, mert ha a gátak emelése által sikerül is a várost a luxus-víz egyenes kiöntésétől megszabadítani, mint ez legújabban is történt - de ki szabadítja meg a fakadó vizektől! Hiszen évek hosszú során keresztül a luxus-víz, vagyis hivatalosan nevezve: a malomtársulati élővíz csatorna mindkét partján az udvarok el voltak és el vannak öntve most is fakadó vizekkel. Több helyt az utcákon járni nem lehet, házaikból a lakosok kiköltözni kényszerülnek, mert azok már omladoznak. Vajon ki fizeti meg ezeknek kárát: Gyula vagy Csaba? Mindezeknél fogva jogosan kérdhetjük: vajon méltányos-e, hogy Gyula és Csaba kedvéért Békés városa a malom-társulati élővíz csatorna által annyit szenvedjen?" Fehér- és Fekete-Körös
