Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

létezése is csak ezen rendkívül buzgó tisztviselő tapintatos és ügyes vezetésének, és a titeli védgát consortium áldozatkészségének köszönhető. A vonalon megjelenésem alkalmával 5 mérnök volt a helyszínen 3000 öles (5700 m) szakaszok védmunkáinak vezetésével elfoglalva, de a folytonos küzdelem az árvíznek szűnni nem akaró ostroma ellenében a közegek testi és lelki erejét kimerítette már, és csakis Nikolics kormánybiztos rugékony szelleme bírta még a reményt a siker iránt némileg fenntartani. Részemről azt javasoltam, hogy a műszaki közegek támogatására egy önálló és higgadt gondolkozású mérnök küldessék a helyszínre, ami másnapon Tripolszky Géza járási mérnök személyében tényleg meg is történt. A csurogi-, úgymint a titeli consortiumhoz tartozó többi 4 öblözet (melyek azonban már akkor az árvíz által elboríttattak) nemkülönben az Al-dunai telepítvényesek védgátjainak kiépítése alkalmával azon nagy hiba történt. Azok magassága csakis az illető folyam önálló árvizének magasságához viszonyíttatott és figyelmen kívül maradt azon, a vízépítészet legelső szabályai szerint igen fontos körülmény, hogy a két tekintélyes folyó (a Duna és a Tisza) egyesülésénél a dagály jelentékeny szerepet játszik azon esetben, amidőn mindkét folyam árja egyidőben találkozik. Innét van azon jelenség, hogy a Csurogi öblözet alsó végén a védgát koronája jelen vízállásnál 60 centiméterrel alacsonyabb, holott az öblözet felső végén még 90 centimétert áll ki a védgát, ami tehát másfél méter különbözetet eredményez. Ezen méret megfelel a Tisza folyó önálló esésének, melynek vonalával párhuzamban lett a védgát koronájának lejtője meghatározva... Egyébiránt a csurogi gátvonal védelmi technikájáról véleményem szerint a magasság hiányos voltának dacára fennállhatott volna azon rendkívüli gondozás és figyelmes ellátás következtében, melyet Nikolics kormánybiztos reá fordított, mert a védgát alacsonyabb része az árvízszinthez képest fokozatosan emeltetett, és lehetőleg jól fenntartatott. Nagyobb hiba volt a védgát gyönge testében, mely az ártéri laza iszapból alig 2 öles (4 méteres) koronaszélességgel és ehhez mért kétszeres oldallejtővel lett építve. A majd 4 mértföldnyi (33,4 km) hosszában a kemény földet szolgáltató magasabb partoktól távol erre jó minőségű földanyaggal el nem láttathatott. így ezen védgát a jelen rendkívüli vízárnak ellent nem állhatott, az nem a községek jelen eljárásának (mert az általában nézve példás és dicséretet érdemlő), hanem egyedül az eredeti hiányos és hibás építési rendszernek tulajdonítandó. Március 31.-én alulírott Csurogról Bácsföldvárra utaztam és a Földvár-Nádalyi ártéri védgátakat, nem különben a Ferencz-csatornai védelmi munkákat megtekintettem. Bács megye alispánja által a Nádalyi védgát fenntartása érdemében a helyszínre kiküldött szemléhez megjelenvén, alispán úr társaságában Csurogta visszatértem, ahol Nikolics szolgabíró úrral a Nádalyi töltés helyreállítási módozatát megállapítván, Csurogról alispán és megyei főmérnök úrral együtt Óbecsére utaztam. Április 1. napján a Bács megye képviselőitől elbúcsúzván Óbecséről Törökbecsén át Nagybecskerekre utaztam, és még aznap Torontál megye főispánja és kormánybiztos Hertelendy József úrnál jelentkeztem... ... április hó 3-án Nagybecskerekről Nagykikindára és onnét Szőregre utaztam, hogy a Maros bal parti védgátak körül folyamatban levő munkálatokat megtekintsem.... ott Buócz járási főbiztos és báró Gerliczy földbirtokos únal találkoztam és velük együtt a Maros parti védgátakat beutazván, jó állapotban találtam. Csak néhány ponton volt nagyobb mérvű szivárgás, melynek elfojtására a társulati mérnök részéről a kellő intézkedések megtétettek. Április 3.-án kormánybiztos-főispán úr társaságában a Törökkanizsa-Ráckeresztúr védgátvonalat bejárván ezen igen szilárd töltéseket a víz nyomása ellenében majdnem általában kellő nyomásúaknak találtam, a töltés koronája azonban csaknem általánosan emelendő volt, miután annak magassága eredetileg a jelen vízállásnál alacsonyabbra volt számítva. A töltésnek csak néhány rövid vonalán, úgyszólván csak néhány pontján észleltem nagyobb mérvű szivárgást és oldalcsuszamlást, mely hiányok helyreállítására