Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

mind pénzes, mind kényszermunka tekintetéből a kellő erő rendelkezésre állott. Ezen gátvonal fenntartására nézve mostanig semmi aggály sem volt indokoltnak nevezhető. Tovább haladva, a Gyála-vedresházi és újszegedi töltésen a régi védgát koronáját a jelen vízálláshoz mérten 60 centimétered is alacsonyabbnak tapasztaltam, e gátvonalon is úgy pénzes, mint közerővel nagy erőfeszítés mellett folytak a felemelési és biztosítási munkálatok, fenntartása azonban a laza talaj és gyönge padka töltések mellett csak nagyon föltételesnek tekinthető. Főispán-kormánybiztos úr minden intézkedést megtett a szükséges védelmi munkák alkalmazása, e részben előírt öt műszaki tanácsával támogatván. Április 7.-én a Pádé-Szentmiklós-Csóka Tisza bal parti védgátvonalon végig haladva a munkákat mind pénzes, mind kényszererővel folyamatban találtam és ezen vonalak szilárd állományit töltését eléggé biztosaknak tapasztaltam, mindazonáltal a védgátak koronájának magassága általánosan emelendő volt, mire nézve a hatóságok részéről a kellő intézkedések megtétettek. Ami a tíszai védgátak munkái körül tett észleleteket illeti, sajnálattal kell megemlékezni azon tájékozatlanságról, mely a munkák szakmák szerinti beosztása körül majdnem minden műszaki közegnél tapasztaltatott. A nyers munkaerők a helyszínére kihajtatván, százakra menő kocsik és gyalogmunkások ácsorogtak a védgátakon a cél nélkül, hogy az ügy érdekében csak némileg látható eredményt lettek volna képesek felmutatni. Ezen hiányos elrendezésre az illetőket figyelmeztetvén válaszul azt nyerte, hogy veszély idején nem lehet szakmány munkákat követelni. Alólírottnak azonban véleménye az, hogy az illető szakközegek nem bírnak elég tapasztalással hasonló munkák elrendezése körül, és hogy érdemben kívánatos lenne határozott utasításokat adni ki a társulatok érdekében az illető szakközegeknek, s ezen utasítások szigorú megtartására felelősség terhe mellett kötelezendők. A tiszai védgátaknál mind a pénz, mind a kényszermunkabeli teljesítmények történtek. Az illető társulatok (esetleg az állam részéről) nagy áldozatok fordíttattak a veszély elhárítására, s ha a kézpénzbeli munkák értéke tényleg meg is felelt a reá fordított költségeknek, a nyers munkával alig egy tized résznyi eredményt mutathatnak fel az illetők ahhoz képest, amit hasonló erőtől műszaki értelemben megkövetelni lehetett. Márpedig kellő szakértelem és az illető közegek részéről kifejtett buzgalom mellett a közerővel is meglepő eredményeket lehet elérni, és erre törekedni nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is szükséges, ha nem akarjuk azt kockáztatni, hogy a munkánk sikere, melynek elérésére elegendő pénzeszközökkel nem rendelkezünk, ne legyen merőben illuzórikus az illető közegek tehetetlensége vagy intoleranciája miatt, mely magán segíteni nem bírván, mások tanácsát el nem fogadja. Végül mély tisztelettel jelentem, hogy miután a Torontál megyei árvíz által igénybe vett vidékeket bejártam, Temes megyében pedig az Al-dunai telepek elpusztulván, a helyszínen műszaki segélyt nem nyújthattam, folyó évi április hó 8.-án Budapestre visszatértem. Kelt Budapesten, április hó 12.-én." Árvíz a Körösökön A Körös völgyében 1876 tavaszán az összes folyó áradt. A Fekete-Körösön és a Berettyón új magassági rekordot olvastak le a vízmércéken, de a Fehér-Körös és Sebes-Körös vízállása is megközelítette a korábbi legmagasabb vízállásokat, melyek 1874-ben és 1855-ben voltak. (14. táblázat) A mellékfolyók rendkívüli áradása következtében a Kettős- és Hármas-Körös árhulláma is magassági rekorddal folyt le. A Hármas-Körös tetőzése a Tisza magas vize miatt hosszan elnyúlt. A hármas-Körös árhullám csúcsa még a Tisza tetőzése előtt elhagyta a folyót.