Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
hogy a gyálai rétbe betört a víz, s a hír valónak bizonyult. Több ezer hold vetésföld ismét oda lett. (PN0401) Percsoráról újabb hír nem érkezett. A veszély ott nem a munkaerő és tevékenység, hanem a töltésnek való föld hiánya miatt öltött komoly jelleget. A víz a gyálai kiöntés folytán egyre apadt, s estére 23' 10"-ra (755 cm) szállt le. Az apadás tehát 6 hüvelyk (16 cm) és így maradt este 10 óráig. A vészbizottság az alföldi vasút ügyében a határozat hozatalt másnapra halasztotta, minthogy Lukács kormánybiztos Percsorára ment szemleútra. A veszély úgy látszik tegnap vagy ma érte el tetőpontját 258 . (PN0402) A veszély még folyton növekvőben van. A gyálai rét elárasztása (március 30.án) folytán elért egy lábnyi (32 cm) apadás nem használt semmit, mert alig telt meg az öblözet vízzel, a Tisza ismét áradni kezdett. A legmagasabb vízállás eddig március 29.-én 24 láb 4 hüvelyk (770 cm) volt, de április 1.-én 6 órakor a víz már két hüvelykkel (5 cm) meghaladta a 29.-i áradást és holnap reggelig 25 lábnyi (792 cm) vízállás várható 259 . A lakosság meg van rémülve, mert a víz megállása esetén is folyton lehetett a veszélytől tartani, kétszeres izgalomba hozta tehát a lakosságot a fokozott áradás. (PN0401) Szegeden jó hírként értékelték március 30.-án, hogy a tokaji és szolnoki vízmércén már l-l hüvelyk (2,5 cm) apadást mértek, azonban a Szamosról aznap 1 láb és 6 hüvelyk (~50 cm) áradást jelentettek. A Maros áll, de zavarosodik, mely jelenség a szegedi ember előtt mindig az áradás hírnöke. (PN) A pénzügyminiszter úr 40 000 forintot utalványozott a város részére, hogy ezzel is némileg segítségére legyen, azonban az utalványozott összeg alig volt elég a „védőeszközök, s különféle mentőszerek" beszerzésére. Kénytelen a város, a polgármester elnöklete alatt a Belügyminisztériumhoz egy új küldöttséget meneszteni, mely további 50 000 forint segélyt kér. A „Szegedi Híradó" március 31.-én írta: „A vízvédelmibizottság a város pénztárában levő 12000 forintot, továbbá a pénzügyminiszter által utalványozott 40000 forintot elköltvén még 50000 forintot kért a kormánytól, hogy a védelmi munkálatokat folytathassa. A kormány a kért pénzt kiutalványozta... „ A Vízvédelmi Bizottság újabb rendeleteket adott ki. A miniszteri biztos intézkedése folytán ugyanis a város nyugati védvonalain április elsején a pénzes munka be lett szüntetve és így április 2.-tól a védmunkálatok az összes töltésen - a törvény értelmében - beszámítás nélküli közerővel történik. Fölhivatott Szeged öszszes munkaképes polgára, hogy rang- és osztálykülönbség nélkül a mától kezdve, a munkálatok befejezéséig a töltések készítésében múlhatatlanul részt vegyenek. Akik e fölhívásnak engedelmeskedni elmulasztanak, szigorúan megbüntettetnek. A munka fölügyeletével városrészenként utcai kapitányok és tizedesek lettek megbízva. A helyzet jellemzésére különben elégséges a rendelet azon részét közölni, mely a polgárokat munkára ösztönzi: Optimista elképzelés, csak 4 nappal később tetőzött a Tisza. Ez a pesszimista előrejelzés nem jött be, 786 cm-en tetőzött a Tisza Szegeden.
