Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

veszély bekövetkezte előtt megkezdte működését és a város mentén az egész Tisza part fölött felügyeletet gyakorol, különösen éjjeli őrjáratai által. Ez pedig annál inkább szükséges, mert a nagy gyorsasággal emelt védtöltések, habár erősek és jól készítettek, a víz folytonos áradása és a többszöri szélvihar által mégis hellyel-közzel gyengébb állapotba jutottak^ úgyhogy sokhelyütt folytonos szivárgások észlelhetők, melyeket azonban azonnal elfojtanak. Az iparosság is derekasan viseli magát. Az ifjúság a töltés erősítési munkálatoknál rendkívüli buzgalmat és munkaerőt fejtett ki, ezentúl részt vett minden éjjel az őrjáratban. Az öreg iparosok pedig most szakosztályonként fölváltva teljesítik az őrszolgálatot és partvédelmet. Előző nap reggel a Tisza a gyállai réten (közvetlen Szeged alatt, Bánát felé) kiöntött és mintegy 10 000 holdnyi (5750 ha) szántóföldet teljesen elárasztott. Ez idézte elő a rohamos apadást. Ezen kívül az algyői töltések is gyönge lábon állnak, úgyhogy ott is folyvást lehet veszélytől tartani. Ez esetben a Hódmezővásárhely és Makó közötti szántóföldek volnának a víz áldozatai.... A csongrádi és általában a felső kiöntések nálunk nem idéztek elő apadást, ez csakis az alsóbb, gyálai kiöntés folytán állt be, aminek oka a Duna lassú folyásában keresendő." (NH0330) „29.-én a déli vonattal Szegedre érkezett Lukács György tejhatalmú kormánybiztos részt vett a délután 4 órakor tartott Vízvédelmi Bizottsági ülésen. A tanácskozás egyedüli tárgyát az alföldi vasúttöltés megerősítésének s illetve fölmagasításának kérdése képezte. Minthogy a megkezdett munkálat ellen már több erős támadást intéztek és annak célszerűségét kétségbe vonták, a kormánybiztos a főispánnal s még egypár bizottsági taggal a helyszínre rándult, hogy a munkálatokat megszemlélje s aztán, a szakértők meghallgatása után, a döntő határozatot kimondja. Az ülést ennek folytán felfüggesztették, s a kormánybiztos visszatérte után folytatni fogják." (PN0401) Szegeden a védelmi munkálatok április elejéig csaknem 50 ezer forintba kerültek. „A város az erődítések folytatásához szükséges költségek fedezésére mivel már nagyon csekély összeggel rendelkezett, a vízvédelmi bizottság elhatározta alapján, tekintettel a várost mindinkább fenyegető a végveszélyre, a polgármester elnöklete alatt küldöttséget küldött a Pénz- valamint a Belügyminiszterhez, hogy 40 000 forint segélyt kérjenek. Amit a város meg is kapott." (NH0330) Szegedről március 29.-én este a következőket írták: „Városunkban még mindig nő a veszély. Folyónk ma déli 12 órára 24 láb 3 hüvelykre (768 cm) emelkedett, s így 1 láb és 5 hüvelykkel (44 cm-el) áll magasabban az eddig észlelt legmagasabb vízállásnál. Ócska várunk terjedelmes belsejének felét víz borítja, a vár kellő közepén kellett egy jó magas töltést készíteni, hogy e helyről a városba ne hatolhasson a víz. A töltések a városon belül úgy, mint kívül, a víz nyomása és mosása miatt jócskán kezdenek szivárogni, s így a munkaerőt nem csak a töltések tetejére, hanem azok aljára is kell alkalmazni." Március 30.-án reggel ismét új erővel folytak a védmunkálatok a Szeged alatti vonalon, különösen két ponton, a híd körül és az „óház" előtt. Éjjel még egy hüvelyket (2,5 cm-t) áradt, s a vízmagasság reggel 6 órára már a 24' 4"-et (770 cm) érte el. 8 órakor azonban apadás állott be s ez oly gyors folyamatot vett, hogy 10 órára a víz 2 hüvelykkel (5 cm) szállott alá. Ez nagyobb izgatottságot szült, mintha az áradás megmaradt volna. Mert bizonyosra lehet venni, hogy a víz a közelben megint utat tört magának valahol. Csakhamar el is terjedt a hír,