Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
„Folyó hó 25.-én vízállásunk 25 láb (792 cm) volt, ugyanaznap este 1 és fél hüvelykkel (4 cm) apadt 246 ugyan a víz, ma azonban ismét áradóban van. A mindszent-vásárhelyi útnál a víz kitört, s csak a hódmezővásárhelyiek és mindszentiek együttes és ernyedetlen munkássága volt képes útját állani a rohanó árnak. Sok helyen a víz elsodorta a töltést, s csak a rögtöni segítség oltalmazta meg városunkat, - ahova még a víz soha sem hatolt, - a végpusztulástól. Most iszonyú szél dühöng, mely a mindszent-vásárhelyi újonnan rakott töltéshez nagy erővel csapkodja a hullámokat. Remegve várjuk a futárokat, s rémülve lessük a minden percben megkondulható vészharangok zúgását. Egy 55000 lakossal bíró, virágzó város várja a pusztulását. Hatósági intézkedés folytán a városból sem gyalog kimenni nem szabad, s temetés esetén is csak a halottas kocsi mehet ki. A töltéseknek már csak a domborulata látszik ki a víz alól, s tegnap már a város széleit, az úgynevezett tópartot is kezdték tölteni. Ui. E percben, - közvetlen a posta elindulása előtt - megkondultak a vészharangok." A hódmezővásárhelyi levél folytatása a következő napi számban jelent meg. Valószínűleg ezek az események jelentették a város árvízvédekezésében a döntő pillanatot, forduló pontot 1876 március végén: „Midőn tegnap megkondultak a vészharangok, az egész város az utcákra rohant, pedig e jelzés még csak a veszély eshetőségének bekövetkezését jelezte. A borzasztó szél olyan erővel csapkodta a hullámokat a partokhoz, hogy azok sok helyen át is csaptak. Délelőtt 10000 ember dolgozott a partokon, s ezek munkásságának és a szél megálltának köszönhető, hogy az ár nem tört be a városba... A vízállás felülhaladta a 25 lábat 247 , s még most is árad. Mindszentnél a Tisza kiöntése mintegy 20 tanyát döntött romba. Szegednél a víz apad, mivel, mint hírlik, Szőregnél kiöntött." Hasonló problémák jelentkeztek Mindszenten is. A város elöntésének híre hamar terjedt: „Mindszentnél az ár betört, s a falut teljesen elöntötte. A falu mellett mintegy 20 tanyát döntött romba a víz." A gát koronáján bukott át a víz, azonban a település lakóit riasztva a kiépített nyúlgáttal a további átömlésnek elejét vették. Gátszakadás nem volt, csak a húsz tanya elöntése látszik valósnak. Valószínűsíthető, hogy ugyanezt az eseményt említi meg Zawadowski (1891) is: „a Tisza bal parton a Csongrád-Szentes országúton átömlés volt a bika akolnál" 248 . Azonban pontos időpontot nem ír, és nem lehet tudni, hogy az átömlés mitől szűnt meg, illetve milyen ellenintézkedések történtek. Gátszakadásra biztosan nem került sor, mert semmilyen irodalomban nem említi. Tekintettel arra, hogy még tetőzés előtti eseményről volt szó, valószínűsíthető, hogy nyúlgát építésével állították meg a víz átfolyását. Egy különös esetről ad információt a hódmezővásárhelyi elöljáróság március 28.-i levele, melyben segítséget kért a városi lövész egylettől a gát megvédésére, leírva az előzményeket, a kérés okát: „Felhívás a tekintetes lövész-egylet igazgatóságának Helyben. A tiszai vonalról érkezett tudósítások szerint már másodízben próbáltak meg merényletet elkövetni a töltés átvágására. Ez utóbbi esetben az üldöző őrkatonaság lövéseire viszont lövések tétettek. A Csany alatti un. Hármasnál történt szakadás következménye. r 792 cm t8 A „bika akol" ma is létező földrajzi megnevezés az említett helyen, annak ellenére, hogy épületnek ma már nyoma sincs.
