Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

A nagy küzdelemmel, tömérdek költséggel és erővel fenntartott töltésnek épségben fenntartása élet-halál kérdés ránk nézve. Bizalommal felkérjük a tisztelt igazgatóságot, hogy saját fegyveres őreink erősítéséül a lövész-egylet tagjai közül, lőfegyverrel és lőszerekkel ellátott, minél nagyobb számú lö­vészeket méltóztatnék előállítani, akik egymást naponkint felváltva, a töltésvonal hos­szában alkalmas pontokon helyezkednének el és őrködnének. Kelt Hódmezővásárhely város tanácsának, mint központi vízvészbizottságnak 1876. március 28.-án tartott üléséből. Pokomándy István, elnök." A szegediek tiltakoztak, hogy ők akarnák romba dönteni Hódmezővásárhelyt a töltés erőszakos átszakításával 249 . A szegedi tiltakozásra a Hódmezővásárhelyi­ek válasz levele a következő volt: A „Szegedi Híradó" kikel azon vád ellen, hogy a szegediek a hódmezővásárhelyi tölté­seket át akarták volna törni. A „Híradó" szerint, nemhogy kísérletet nem tettek erre, de még szándékuk sem volt a szegedieknek ezt tenni. Miután a szegediek azok, akiket a veszély legjobban érdekel, azt hisszük, szegedieknek kellett lenni azoknak, kik már másodízben tettek kísérletet a töltés elszakítására. De kérdem: miért bocsátott volna ak­kor a vészbizottság felhívást a lövész-egylethez március 28.-án? Hogy az árvíz mennyi kárt tenne a hódmezővásárhelyi határban, elég legyen fölemlíteni azt, hogy csupán a rétben mintegy 80 000 hold (46000 ha) legjobb minőségű földet borítana el. Reméljük, hogy pár nap alatt jobbra vagy balra eldől sorsunk, amely már 18-20 nap óta oly kínos izgalomban tart." (NH0408) Az árveszély Hódmezővásárhelyt a tetőzés napjáról: „Tiszánk folyton árad. Április 4-én egy és fél hüvelyket nőtt, ma 250 már a vízállás 26 láb 3 hüvelyk 5 vonal (832 cm). Ha ez így tart még 8-10 napig, okvetlen ki fog önteni vagy Hódmezőásárhelyen vagy Szegeden. Vásárhelyt nagyobb a veszély, mint volt bármikor. Van ugyan lehetőség, arra hogy a túloldalon Tápé és Algyő közt a rosszabb állapotban levő töltést fogja az ár áttörni, de ez keserű vigasztalás. Szerencséje Tápénak és Algyőnek, hogy a szél többnyire a vásárhelyi töltésnek verte a vizet. A város lakossága egymást felváltva, hatóságilag van kirendelve minden rangkülönbség nélkül gyalog vagy kocsival. A nem engedelmeskedőket szigorú büntetés éri. A legnagyobb elismerést ér­demli a városi vízvészbizottság, mely Pokomándy István polgármester elnöklete alatt a víz fenyegető áradása óta éjjel-nappal ülésez, s a legnagyobb gyorsasággal siet minden intézkedést végrehajtani. Szentesről írták a Nemzeti Hírlapnak március 29.-én: „Az e hó első napjaiban tartott rendkívüli közgyűlésünkben megtétettek azon intézkedé­sek, melyek segítségével -ha csak lehet- meg lesz gátolva a Tisza folyam betörése. Megala­kíttatott a vízvédelmi bizottság (elnöke: Kristó Nagy István polgármester) és felhatalmazta­tott, hogy a víz nagyságához mérten a védelemhez kellő számú munkásokat alkalmazzon, azóta több ezer munkás kéz dolgozik a gáterősítéseken. E munkálatoknál különösen ki­emelkedők Stammer Sándor megyei alispán, Purjesz Náthán mérnök és Cicasritis Pál váro­si főjegyző úr érdemei, kik fáradhatatlan szorgalmukkal és szelíd, de szigorú bánásmód­jukkal a munkás népre nagy befolyást gyakorolnak. A víz magassága március 29-én dél­Algyői vagy tá péi lakosok is lehettek. Április ó-án

Next

/
Thumbnails
Contents