Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
ni. Volt legalább egy menekvési utunk. Tegnapelőtt este és tegnap délután 240 a belváros északi oldalát egy éji orkán áttörvén 241 megsemmisítette, és ma ismét víz közt remegünk, a féktelen árnak 20-30 ház esett ismét martalékául. Ma délig kétszer kellett a vész helyére futnunk, de amint az elmúlt két napon, úgy ma is sikerült az újabb nagyobb bajtól megvédeni a várost. Még mindig vízáradásunk van, a vízszint 24 óránként egy hüvelyknyit (-2,5 cm-t) apad. Tegnap reggelre 242 fél hüvelyk (-1 cm) apadásról beszéltek, hanem a szél csendesedtével nem valósult meg. Ma ismét másfél hüvelyknyit (-4 cm-t) emlegetnek, de ... csak a nagy szél megállapodása után tudhatunk bizonyosat, áradásunk van-e vagy már apadásunk kezd lenni? Mi az utóbbit óhajtanánk nagyon. Jól esik hálásan megemlékezni azokról, kik szerencsétlen embertársaink segélyére könyöradományaikkal siettek. Első volt ezek közt Kecskemét és a szintén víz által ostromolt Szentes, a lelkes Szeged, Szegvár és Mindszent. Kiskunfélegyházán Csongrád közönsége naponként 300 kenyeret rendelt meg pénzért, de az oly silány és egészségtelen volt, hogy részben vissza kellett utasítani, majd a további szállítást be kellett szüntetni. Annál fájdalmasabban esett olvastunk ami a Pesti Naplóban megjelent. A „Szegedi Híradó" által érdemlegesen ledorongoló cikk, az általunk szeretett s becsült Állami Tanítóképezdénket kárörvendve elsajátítani, s Félegyházára áttétetni kívánta. Ugyan kedves félegyházi szomszédaink, legyenek máskor kegyesebbek irányunkban, s gondolják meg, hogy ha a képezde napjai Csongrádon meg lesznek számlálva, amit a bekövetkezett szomorú napok s régibb előzmények után magunk sem tartunk lehetetlennek, mindamellett azt nem Félegyházának, mely a képezdére nézve Csongrád fölött semmi előnnyel nem bír, hanem egy másik, érdemben egy nagyobb misszióval bíró városnak szánunk. De hogy mely város legyen az, azt sem önök, sem az odafutott tanárok, hanem az arra hivatott kormány fogja elhatározni." A Csany alatt kiöntött víz tovább terjedésével kapcsolatban több egymásnak ellentmondó hír terjedt el 243 . Az ún. Hármasnál 244 április 7.-én 300 öl (570 m) hosszban a Tisza apadó vize töltést szakasztott, meghágta a gátat. A víz rohamosan Baksnak tartott, s körülbelül 30000 holdnyi 245 termőtalajt maga alá kerített. A víz, ha fel nem tartható, Bakson, Anyáson és Pusztaszeren keresztül a percsorai kereszttöltésig érhet, majd egészen Szeged alá mehet (NH0412) (PN0410). A hír szerint a Pallavicini őrgróf földjét védő gát szakadt el. A gátszakadás miatt a hirtelen apadást a Csongrádi vízmércén is jól lehetett azonosítani (19. ábra). Ennek hatására 24 óra alatt 11 hüvelykkel (29 cm-el) apadt a víz Szentesen. (NH0412) Árvíz Szentesen és Hódmezővásárhelyen Szentes és Hódmezővásárhely a két Tisza bal parti város mindig rendkívüli figyelmet fordított az árvízvédekezésre, és büszkék voltak arra, hogy a várost ember emlékezet óta megkímélték az árvíztől. Hódmezővásárhelyről írták a Pesti Naplónak március 26.-ról: 240 4-én este és 5-én délután. 2,1 Valószínűleg a sárkányfarki gátszakadás lehetett. 242 Április 5-én reggel. 243 Ld. előszó. 244 Más leírások szerint a Vidre ér áttöltésénél, ami szintén Csany alatt van. 245 AFTV szerint 7500 ha, más információk szerint 5800 ha került víz alá.
