Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
nem lehet a Tárkánytól Tokajig folyó vizeket azzal vádolni, hogy útközben előállott duzzadás által lettek volna feltartóztatva, mivel 4 napi idő kellett, hogy a Tárkánynál mutatkozott apadás Tokajig, vagyis 13 mérföldnyi (175,5 km-nyi) távolságra leérhessen, sőt azon arányból 21,5:7=x:4 kiderül, miszerint Tárkánytól ugyanannyi idő alatt, csak 12,3 mérföldet (166 km-t) kellett volna elhaladnia. Miértis ezekből következtetve, a 4 napi idő közt, mely szükséges volt, hogy az apadás Tárkánytól Tokajig elhaladjon - arra magyarázni, hogy azt a Tokaj előtti duzzadás okozta volna, egyáltalán nem lehet. De a helyszínén az országúti és vasúti töltések közti mérésekből is csak annyit lehetett constatírozni, hogy Rakamaz alatt az aranyosi és Rakamazon innen a Görbe-híd alatt mely utóbbi helyen a vasút az országutat metszi - a víznek az országúti őr állítása szerint a legnagyobb tódulása, vagyis sebessége volt, az előmutatott nagyvízi jelekből a töltések felüli és alóli vízállás között mindössze 1,5 hüvelyknyi (4 cm-nyi) különbséget lehetett kihozni. Tokaj felé haladván a hidaknál a víz tódulása mindinkább csendesedvén, Tokaj alatt a nagy országúti és vasúti híd között - miképp azt az ottani folyamfelvigyázó jelenté - már teljesen megszűnt. Ezen tárgyban még az azelőtti tokaji III. folyamosztály mérnökség is vizsgálatokat tartott, de figyelemre méltó eredményre nem vezettek. Ami a Tokaj-Rakamaz országúti és ehhez közel, sőt azt metsző vasúti töltésben előforduló hidakat és annak nyílásait illeti, megjegyeztetik, miszerint az országúti töltésben, - mely töltés már a szabályozás előtt létezett - s kisebb-nagyobb nyílású hidak vannak alkalmazva. A nyílásoknak összes szélessége 175 és 5/6 öl, mihez még a nagy tiszai hídnak nyílását, mely 77 és 2/6 ölet (-150 métert) teszen - hozzá számítván kiderül, hogy az országúti töltésen a víznek lefolyására szolgáló összes hidak nyílásai 253 és 1/6 ölet (-480 métert) tesznek. Ezeken a nyílásokon folytak a tokaj-rakamazi ártéren összegyűlő Bodrog és Tisza árvizei a szabályozás előtt és a szabályozás után, anélkül, hogy a szabályozás után Tokaj és Rakamaz között valami lényeges vízemelkedés mutatkozott volna a szabályozás előttihez képes, mert ekkoráig még mindig az 1855-i áradás, - mely Tokajnál 24 láb 3 hüvelyk (768 cm) magas volt - mint legnagyobb vízár ismeretes. 1855-ben pedig, amikor a vasút még éppen nem létezett - Tokaj körül a szabályozásnak még sokkal csekélyebb nyomai voltak, mintsem, hogy azoknak még valamiféle hatást tulajdonítani lehetett volna. Azon kérdésre, hogy a vasúttöltés által nem lett-é a víz lefolyási tér megszűkítve? Van szerencsém mély tisztelettel jegyzett folyamosztály hivatalnak előterjeszteni, miszerint a vasúttöltésben fennálló 5 híd nyílásai az országúiban levő nyílásokkal még 67 öllel (127 m-el) bővebb nyílást nyújtanak az árvizek lefolyására és csak azon megjegyzés tétetik miszerint a vasúti hidak nem az országúti irányában és nyílásszélességének megfelelőleg lettek építve, hanem ellenkezőleg. Mint azt a tapasztalás igazolja, igen nagy hibának nem róható fel, minthogy a vasúti hidak nyílásainak összes szélessége 67 öllel (127 m-el) haladja az országúton levőkét. Hogy a hidak alatti kifolyásoknál örvények előállhattak, melyek azonban maguk után semmi nyomot nem hagytak, de hogy felfele való vízfolyások fordultak volna elő, a helyszínen kipuhatolni nem lehetett. A hídnyílásokra nézve megjegyeztetik, hogy miután a tapasztalás tanúsította, miszerint az úgynevezett Görbe-hídnál szokott a víz leginkább összetódulni és feltorlódni, ennélfogva az említett helyen lenne nagyon szükséges a 20 öles (38 méteres) híd helyett legalább egy 40 öl (76 m) széleset felállítani, hogy az ott összetóduló vizek nagyobb lefolyási nyílás nyernének. Ami azon indítványt illeti, hogy az árvíznek gyors lefolyásán azáltal segíteni akarni, hogy a Rakamaz alatti csatorna, vagy Morotva mélyíttetnék, tehát azt tagadni ugyan nem lehet, hogy ha ezen csatorna és Morotva kiásatnék, vagy mélyíttetnék, a vízlefolyás ezáltal valami részben segíttetnék. De miután ezen terv az ötvenes években tárgyalva volt, és mint a költségeknek meg nem felelő célszerűséggel bíró elejtetett: ennél fogva ezen tervnek kivitele jelenleg kivihetőnek annál inkább nem ajánlható, mert jelenleg
