Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

A Szabolcs megyei alispán sikeres védekezésről számolt be a Belügyminiszternek: „Dombrádon 26 láb

210 magas víz a töltést alapjaiban támadta meg. A töltés meghasadt és a mentett oldalon süllyedni kezdett. Az odavezényelt lakosok megvédték az átszakadástól." Valószínűleg mentett oldali rézsűcsúszás következett be, amit az akkori védekezési módszerrel vízoldali erősítéssel védtek be. „Tokajról nagy vízáradást jelentett a távsürgöny: a Tisza 757 cm magas, 56 ház vízben áll s a Görbe-híd

211 közepén is víz van." (NH0318) A víz Tokajnál ezután még 27 cm-t emelkedett a március 24.-i tetőzésig. Szabolcs megyében Tiszaeszláron március 18.-án négy (más források szerint három) helyen szakította el a gátat és a víz az egész községet elborította. Másnapra már a szomszédos Nagyfalu is vízben állt, ahol körülbelül 80 ház dűlt össze, Eszláron pedig 132. Tiszaeszlárral szemben Tiszatardoson is elszakadt a gát. A Taktabáj-csobaji gátszakaszon azonban eredményes védekezésről számolt be az alispán: „A Taktabáj-csobaji vonalon a gátak átáztak, különösen a Kecskés érnél. A csobaji határban a vörösréti töltés nagyobb mérvű átszivárgást mutatott és karózási munkák lettek elrendelve." 16. ábra, Tokaji vízállások 1876február-május Bónis Barnabás Szabolcs megye alispánja a „Nagyméltóságú magyar királyi Közmunka és Közlekedési Miniszter Úr"-nak címezve Eszlár, Nagyfalu községek elöntéséről és az ott foganatosított intézkedéseiről a következő jelentésben számolt be: 824 cm Görbe híd a Tisza bal parton az átmetszéssel lefűződött holt Tiszán 'tvezető híd.