Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

456 957 holdat (262 üüü ha), melyen ha a kárt csak 8-10 forintjával számítjuk is, ami megfelel az itteni átlagos bérleti díjaknak, már 4-5 millió körül tehető a kár összege. A termelő 20-30 forintot remélt egy hold után bevenni. Tekintettel arra, hogy a vízár be­hatolt a Kunság egy részébe is, valószínűleg még vagy 100000 holddal (57 ezer ha) többnek kellett a víz alá merülni, mint ahogy Klass felvetette. Kényszermunka vagy a közerő alkalmazásával a védgátakat kiépíteni nem lesz képes, ezzel csak az idő és az erő fecséreltetik el eredmény nélkül. Ezt csak nagy veszély ese­tében védelem vagy a szakadások betöltéséhez rövid időre lehet némi sikerrel alkal­mazni, a töltések megépítése csak olyan munkásokkal végezhető el célszerűen, kik ez­zel állandóan szoktak foglalkozni, alkalmas szerszám birtokában vannak, és a helyszí­nen tanyáznak. Az ilyen úgynevezett „kubikos" annyit dolgozik naponként, mint húsz kényszermunkás. Ha tehát azon 2-3 százezer hold ártér után, mely a felső érdekeltség birtokában van, egyszer s mindenkorra holdanként 1 forintot fizetünk, vagy évenként 18 forint 20 krajcárnak megfelelő tíz éves törlesztésre kölcsönt veszünk fel, hisszük, hogy az egész felső vonalon levő összes töltést, az alsó érdekeltség töltéseihez arányo­sítva ki lehetne építeni. Ahhoz, hogy ezen töltések teljesen megfeleltek a célnak, azt a jelen rendkívüli eset is igazolja, mert a sárközi védgáttársulat területén levő azon tölté­sek, melyek jég ellen emeltettek, tökéletesen kiállották a próbát. Egy másik, még ennél is fontosabb körülmény, amire a kormánybiztos úr figyelmét fel­hívtuk az, hogy a Hármas-szigetnél a Dunát valami úton-módon, de okvetlen szabá­lyozni kell, mert minden bajnak itt van a fészke. A negyvenes évek óta, amikor a vár­szegi átmetszést végrehajtották, csaknem minden évben itt torlódott meg a jég elsősor­ban. Ezen torlódás veszélyes következményei felhatnak Pestig, sőt feljebb is. Ezt igazol­ja az a körülmény, hogy az idei jég megállása alkalmával megduzzadt a víz Úszódtól fel­felé 20-22 láb (640-700 cm) magasságig, ezen alól a gemenci állomásnál 10-12 láb (3-4 m) magasságra állt meg a jég, és így maradt egész télen át a jég elzajlásáig. Ezen körül­ménynek pedig az oka, hogy a fajszi réven felül a Duna medre legfeljebb 180 öl (342 m), ettől felfelé, hol a Hármas-szigetek vannak, kiszélesedik a meder 4-500 ölre (760­950 m), és ezen széles mederben összehalmozódó jégtömeg csak ritka esetben törhet keresztül a keskeny nyíláson. Addig tehát, míg ezen a bajon valamiképp nem segítünk, Kalocsától Pestig minden esztendőben ki vagyunk téve az ideihez hasonló csapások­nak, és milliókra menő veszteségeknek. Egy védgát társulati tag." Déli 1 óráig 113976 Ft 22 korona adomány érkezett az Árvíz Bizottsághoz. (UL0313) Március 14. kedd, Mohács, 8 óra 30 perc. A vízállás 6,71 méter. Az áradás 2 centiméter. Az idő esős. Több mint 100 ház vízben áll, sok összedőlt. A Puskási szakadáson betört víz miatt máris 200 ház romokban hever. A városnak víztől még megmentett ré­szein újabb töltéseket készítenek, hogy a végpusztulásnak elejét vegyék. (PN0315) A Mohácsi sóhivatal 7600 zsákot adott kölcsön a védekezéshez. A gátszakadás után az alispán átirata szerint ne is várják, hogy a zsákokat visszakapják és az árát sem fogják megtéríteni, mert az ínségeseknek kell a pénz. Újvidékről délelőtt 10 óra 10 perckor érkezett távirat szerint a vízállás 6,93 mé­ter (11. ábra). A Dunagárdonynál történt töltésszakadás folytán az árvíz Titelig ter­jed. (PN0315) A vízállás Budapesten az esti órákban változatlan: 22 láb 8 és fél hüvelyk (717 cm).

Next

/
Thumbnails
Contents