Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
V. Dr. Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás
A vízkészletgazdálkodás kialakulása során számos nehézséggel kellett megküzdeni. A szakemberek kezdték egymást nem megérteni, mert az egyes szavaknak különböző értelmet adtak, illetve nem tettek különbséget köztük és mint szóváltozatot használták. Például: felhasznált víz, használt víz, szennyvíz, visszaadott víz, vízfelhasználás, vízfogyasztás, vízhasználat. A zűrzavar elkerülésére szótárt kellett készíteni, mely lehetővé tette az egyértelműséget. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1962. évben 180 címszóval Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótárt dolgozott ki, melyet több átdolgozás követett. A harmadik változat már 210 címszót tartalmaz, melyek három fő csoportra oszthatók: — a vízkészletgazdáíkodásba újonnan bevezetett szavak, — régebben is használt, de a vízkészletgazdálkodásban új értelmezéssel bővült szavak, végül — a rokontudományok (vízföldtan, vízkémia stb.) olyan szakkifejezései, amelyeknek szabatos használatára a legtöbb vízimérnöknek először a vízkészletgazdálkodással kapcsolatban volt szüksége. Az egyes fogalmak megszövegezését még ma sem tekintjük véglegesnek, annak ellenére bemutatunk néhányat: Használt víz Valamely vízhasználó által már hasznosított, tisztítás és hígítás nélkül általában újra hasznosítható víz, pl. visszabocsátott hűtővíz (lásd: visszaadott víz). Szennyvíz olyan víz, amelynek minősége az ipari vagy háztartási használat következtében annyira megromlott, hogy közvetlenül (hígítás, vagy tisztítás nélkül) a vízhasználók jelentős része nem hasznosíthatja. A nemzetközi gyakorlatban a szennyvizet a vízminőség egyes mutatóinak alapján határozzák meg (lásd: visszaadott víz). Visszaadott víz a vízhasználat után általában felszíni befogadóba vezetett vízhozam (vagy hosszabb időegységre vonatkozó vízmennyiség); a szennyvíz és a használt víz gyűjtőneve. A vízgazdálkodási mérlegben a visszaadott vizet általában két részre osztva veszik figyelembe: a települések szennyvizét (vagyis a lakossági vízigény visszatérülő részét) és az ipartelepek szenny- és használt vizét (vagyis az ipari vízigény visszatérülő részét) külön-külön vízmérleg-elemként számolják el. 36 A vízgazdálkodás fejlődése 567
