Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1937 : XX. te. az öntözési törvény biztosította az Alföld öntözésének előkészítését, az Orsz. öntözési Hivatal megszervezését.

1940- ben készült el a Tiszafüredi öntözőrendszer és szivattyútelep.

1941- ben létesült a sarkadi kísérleti öntözőrendszer.

1941— 1956 között megépült a Keleti Főcsatorna.

1942- ben megkezdődtek a Hortobágy—mátai öntözőtelep (1936) rizstermelési kísérletei.

1947- ben kezdte meg működését a hódmezővásárhelyi szivattyútelep és öntözőrendszer, valamint a tiszabői öntözőrendszer.

1948- ban adták át a Duna—Tisza Csatorna felső — öntözéssel hasznosított — szakaszát és a sajfoki öntözőrendszert.

1949- ben lépett üzembe a miIléri és a kiskörei öntözőrendszer.

1950- ben kezdődött meg a körösvölgyi öntözések tiszai vízpótlása (átemeléssel).

1950-ben öntözési és Talajjavítási Kutató Intézetet (ÖTKI) szerveztek Szarvason (Ma: öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) néven működik).

1952-ben kezdte meg működését a tiszakeszi szivattyútelep, valamint az algyői öntözőrendszer.

1954-ben adták át a kőtelki és a kesznyéteni öntözőrendszert.

1954- ben helyezték üzembe a Tiszalöki Vízlépcsőt.

1955- ben az öntözésre berendezett területek kiterjedése meghaladta a 200 ezer kh-t.

1956- ban elkészült a Keleti Főcsatorna (fél szelvénnyel) Bakonyszegig.

1956-ban tértek át a nagytáblás öntözések tervezésére.

1960-ban a ténylegesen öntözött területek kiterjedése Magyarországon 164 000 kh.

1964- ben megépült a Nyugati Főcsatorna.

1965- ben az öntözésre berendezett területek kiterjedése Magyarországon meghaladta a 360 ezer kh-t, míg 1970-ben a 740 ezer kh-t.

6. Lecsapolások és egyéb kultúrmérnöki munkák

(Domb- és hegyvidéki területek vízrendezése)

I. u. 1—3. sz.-ban már a rómaiak számottevő méretű vízrendezési lecsa- polási munkálatokat végeztek Pannónia területén. Létesítményeik közül a legjelentősebb a Szombathely melletti Gyöngyös-patak, a Principális-csatorna és a Sió-csatorna.

13. sz.-ból elsősorban a Rába és a Hanság vidékén, valamint a Körösök völgyében épült csatornákra vonatkozóan maradtak fenn adatok, melyek a korabeli lecsapoló munkálatokról tanúskodnak.

782