Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár
18. sz. második felében megnőtt a lecsapolások szerepe az uradalmak korszerűsítésében és fejlesztésében. így pl. az Esterházyak tatai uradalmában Mikoviny Sámuel, majd Böhm Ferenc végzett már a század derekán jelentős lecsapolásokat. 1751-ben kezdte meg Károlyi Ferenc az Ecsedi-láp lecsapolását. 1758—1760 között hajtotta végre Frémaut M. flamand hadmérnök a Temes és Bega szabályozását és a környező mocsarak lecsapolását. 1760—1790 között a jobbágyság irtásföldfoglalásai során egyes települések lakói jelentős lecsapolási munkálatokat is végeztek (pl. Gyula környékén). 1767-ben kezdte Bőhm Ferenc a Sárvíz Fejér megyei szakaszának szabályozását (a külvizek és belvizek szétválasztásával). 1775-ben kezdték meg a Hanság lecsapolását a Hegedűs-csatorna építésével. 1810—1825-ben hajtotta végre a Sárvízi Nádor Csatorna Társulat (1810) Quits Antal, Saátor Dániel, majd Beszédes vezetésével a Sárvíz és a Sió rendezésének munkálatait. Bőhm (Cseh) Ferenc — Beszédes József által továbbfejlesztett — tervei alapján. A vállalkozás sikere nagy lendületet adott a reformkor vízi munkálatainak: 1821—1835 között hajtotta végre a Kaposvízi Társulat — ugyancsak Beszédes tervei alapján — a Kapos- és a Sió-völgy szabályozását. 1835-ben kezdődtek meg a Kisbalaton lecsapolásának és a Zala vízrendszer rendezésének munkálatai, 1836-ban a Kógyár és 1839-ben a Baranya megyei Fekete-víz rendezésének munkálatai. 1842-ben alakult a Balaton Anyavízszabályozási Lecsapoló Társulat a Balaton menti mocsarak lecsapolására. Munkáját a Kiliti malomgát elbontásával (1847) és a Sió medrének mélyítésével kezdte, de jelentősebb eredményeket csak a Siófoki-zsilip üzembeállításával (1863) ért el. 1852-ben készült az első hazai alagcsövezés a Vas megyei Bakófán. 1854—1855-ben átmetszéssel megrövidítették a Sió alsó szakaszát és torkolatát áthelyezték a Taplósi Dunaágba. (A holt Sió-meder belvízcsatornává vált.) 1860-ban rendezték és egyesítették a Hernádból kiágazó ősi Kishernád és Bársonyos malomcsatornákat. 1863— 1878 között rendezték a Marczal völgyét. 1864- ben megkezdték a balatoni berkek: a balatoni Keleti Bozót és 1867-ben a Nyugati Bozót lecsapolását. A két társulat 1916-ban egyesült a munkálatok befejezésére. 1879—1888 között a Kultúrmérnöki Intézmény az Alföld peremvidéki területein 12 700 kh alagcsövezését végezte el. 783
