Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

szovjet, szlovák, román és magyar földről gyűjti össze. A domborzat és a vízhálózat leírásában ezért hármas tagolást követünk.

Tanulmányunkban nem maradhatunk meg az országhatárokon belül, A víz nem ismer országhatárokat, és mivel alig van nagyobb vízfolyásunk, amely nem idegenben eredne, Magyarország vízrajzának ismertetését — a szükséges mértékre korlátozva, de mégis — a határokon túl kell kezdenünk.

1.2 Földrajzi fekvés

A bennünket érdeklő vízgyűjtőterület legészakibb pontja a Szudéta- hegység Sniezsnik nevű csúcsa Csehszlovákia és Lengyelország határán (Északi szélesség 50°13'), a legdélibb a Duna—Dráva szögletben van, ahol a Dráva Magyarország területét végképp elhagyja (Északi szélesség 45° 13'). Nyugat felé a legtávolabbi pont a Fekete-erdőbeli Kandel csúcsa a folyam forrásvidékén (Keleti hosszúság 8°01' Grw), Kelet felé a Gyergyói havasok- beli Nagyhagymás, a Maros eredeténél (Keleti hosszúság 25°48')A vízgyűjtőterület tehát teljes egészéoen a közép-európai mérsékelt övezet része. De mivel magassága az Inn folyó forrásvidékén, a Svájc és Olaszország határán fekvő Bernina-hegységben 4052 m-ig terjed, a területen, csekély hányadban ugyan, de a magashegység klímája is képviselve van. A legalacsonyabban fekvő pont a Mohács alatti Duna-szakasz mentén csupán 80 m-en van a tenger szintje fölött

1.3 Domborzat és vízhálózat

1.31 A Duna

A németországi Fekete-erdőben, 1000 m-t meghaladó magasságban eredő két patak, a Breg és a Brigach egyesülésénél (10. ábra) veszi fel nevét (Do- naueschingen, 678 m a t.sz.f.), hogy 2784 km-nyi út után a Fekete-tengerbe vigye 816 000 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterületének vizeit.

A dévényi kapuig (= Porta Hungarica), ahol a Kárpát-medence területére lép, ezer kilométernyi utat tesz meg és közben szilaj hegyi folyócskából méltóságteljes folyammá duzzad. Ez az ún. Felső-Duna 130 000 km2 vizeit gyűjti össze.

Ezt a területet északról a Sváb- és a Frank Jura, majd a Cseh Erdő határolja. Az előbbiek hosszabb szakaszon még az 500 m-es magasságot sem érik el és a legmagasabb pontjuk is csak 884 m. A Cseh Erdőben azonban 1300, sőt 1400 m-es csúcsok jelzik a vízválasztót.

Délről a Keleti Alpok 3000 m fölé emelkedő fala zárja le a vízgyűjtő- területet. (Legmagasabb pontjai a Bernina — 4052 m —, a Magas Tauern84