Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1961. januárjában a kormány korszerű és részletes Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozását rendelte el, mely 1961/64 között készült el. (Fejlesztési elveit a kormány 1965. okt. 28-án hagyta jóvá.)

1964:IV. te. a vízügyi törvény az Orsz. Vízgazdálkodási Kerettervet a vízügyi tervezés alapjává tette.

3. Ármentesítés, árvízvédelem, belvízrendezés

1247-ből való a legrégibb hiteles adatunk a hazai árvédelmi munkálatokról: a Rába gátjairól.

1426. Zsigmond király tatai nyílt parancsa, mely a Csallóköz gátjainak építésére árvédelmi kir. biztost küld ki, tanúsítja, hogy a gátak építésében való részvétel mindenkinek — nemesnek és nem nemesnek egyaránt — kötelessége volt.

1579 és 1585-ben a történeti források említést tesznek ismételten a Rába gátjairól.

1613-ban II. Mátyás dekrétuma foglalkozik először a Tisza-völgy ármentesítésének kérdéseivel.

1712-ben az árvíz elpusztította Szegedet, az elöntött város lakossága a Palánk gátjai mögött talált védelmet.

1731. évi árvíz után kiépítették Szeged Felsőváros töltéseit, az

1740. évi árvíz után pedig az Alsóváros töltéseit is.

1750. körül kezdték meg a Szamos árvédelmi gátjainak építését és építették a Tisza gátjait Tiszabecsnél.

1760-ban és 1775-ben jelentősebb töltésépítési munkálatok folytak a Felső-Tiszán: megépült a pélyi „Meczenzéfi-gát" és a Mirhó-fokot elzárta a Mirhó-gát.

1765-ben építette Dugonics András a Szeged városát északról védő „Szil lér—Baktói-töltést”.

1775-ben az emberemlékezet óta legnagyobb Duna-árvíz elpusztította Buda és Pest jelentős részét, melynek hatására utóbb — Bállá Antal és Pichler Ferdinánd 1781—1785 között készült tervei alapján — a Lehel tértől (Váci-gát) a soroksári út tájáig egységes védelmi vonalat építettek ki.

1789. évi árvízkor a felsőtorontáli területeket már töltések védték a Tisza árvizeitől, melyek azonban több helyen átszakadtak.

1801-ből való az első adat az ármentesített szegedi területeken jelentkező belvízről, melynek hatására mintegy 400 épület pusztult el.

1812-ben kezdte meg működését a Gerje—Perje vízszabályozó társulat elődje, mely 1816-ig több nagyobb csatornahálózatot (köztük a Perje-csator- nát) épített ki. (1853-ban átmenetileg újjáalakult, majd véglegesen 1873-ban alakult meg.)

49 A vízgazdálkodás fejlődése

769