Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1816-ban a korábbi maximumokat meghaladó Tisza-árvíztől sikerült ugyan Szeged városát megvédeni, azonban a belvíz mintegy 1000 épületet pusztított el. Vedres István ekkor alkalmazott első ízben szivattyúkat a belvizek átemelésére; a 24 vízemelő közül kettőt már gőzgép hajtott.

1827—33 között épült a Hortobágyi Kőhíd a Hortobágyon keresztül lefutó Tisza-árvizek és hortobágyi belvizek levezetésének időszaka alatt a közlekedés biztosítása érdekében.

1820—1825 között épült Paks és Báta között, Beszédes József tervei szerint, az első egységes dunai árvédelmi vonal — 20,8 km hosszban.

1830-ban mind a Dunán, mind a Tiszán hatalmas árvíz pusztított. Víz alá került Torontál megye ekkor már mentesített 100 000 kh árterülete és az alatta levő 300 000 kh nyílt ártér. Az árvíz hatására jött létre az első ismert nagyobb tiszai ármentesítő társulás (1836-ban), mely a Szeged—Algyő-i-öb- lözet mentesítésére mintegy 18 km hosszú, egységes védővonalat alakított ki.

1837- ben alakult meg az első dunai ármentesítő társulat „Paksfaddi Ármentesítő Társulat” néven, mely megyei irányítás mellett (1838-ban) 16 km védtöltést épített.

1838- ban a márciusi jeges árvíz Esztergomtól Szabadszállásig végig pusztította a Duna völgyét. Az árvíz áldozatául esett Pest és Óbuda nagy része is. A kár meghaladta a 70 millió forintot (140 millió aranykoronát).

1838-ban készült el a Lányi-féle felmérés során a legrészletesebb kimutatás a Tisza (2 766 678 kh) ősi árterületéről. (Korábbi kimutatások 1816 és 1830-ban készültek.)

1840-es évi árvizek hatására a felső-tiszai érdekeltségek megszervezték az első tiszai társulatokat (1842—44) és terveket készítettek az egyes veszélyeztetett szakaszok szabályozására.

1844/45-ben a korábbi maximumokat meghaladó és 18 hónapig tartó árvíz vonult le a Tiszán, mely különösen Szegedet veszélyeztette. A szegedi árvíz hatására adott megbízást utóbb Széchenyi Vásárhelyinek arra, hogy a Tisza-szabályozás tervét az egész Tisza-völgyére terjessze ki.

1845-ben a helyi érdekeket szem előtt tartó, a heves vitákat kiváltó tervek a nádori bíróság, illetve a Vízügyi Főigazgatóság elé kerültek. Ezt az alkalmat használta fel Széchenyi arra, hogy a helyi munkálatok céltalanságát és káros voltát kimutassa és a Tisza-völgy egységes rendezésének kérdését napirendre tűzze.

1845. júl. 8-án nyújtotta be Vásárhelyi Pál a Felső-Tisza-völgy egységes rendezésére vonatkozó előzetes javaslatát.

1845. szept. 27-én Széchenyi, mint vízszabályozási kir. biztos megkezdte a Tiszavölgyi Társulat megalakítását célzó szervező körútját. Ennek során okt. 9-én megszervezte a Tiszadobi Társulatot, a későbbi Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulatot.

770