Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás

fejlődése mind nagyobb átlagos képzettségszintet kíván meg a különféle szakembercsoportoktól. Azért képezünk ki négy szinten szakembereket, hogy minden tevékenységi kör részére optimális összetételű szakembercsoport le­gyen szervezhető. Az okleveles mérnököt fejlesztő munkára képezik ki. Emellett feladata a nagy áttekintést igénylő szervező munka végzése is. A szaktechnikus feladata az üzemelés irányítása, és a kevésbé összetett szervezőmunka. A technikus végzi a művezető szintű építési és üzemelési feladatokat. Végül a szakmunkás vagy betanított munkás egy még szűkebb építési vagy üzeme­lési feladatkörben minden részlet alapos ismerője. A fenti feladatelosztás természetesen igen egyszerűsített megfogalmazású. Valamennyi képzési terv első fejezete a képzési célkitűzés rögzítése. Ezek a célkitűzések részletesen megfogalmazzák a képzett szakember alkalmazási területét. Ebben a fejezetben a képzési létszámelemzést csak érintjük. Csupán tá­jékoztatásul közüljük a 62. táblázatot, amelyben az 1968. évi tényszámokat és az 1971—75. évek közötti időszak tervszámait ismertetjük. A jelentős kép­zési létszámnövekedést a vízügyi beruházási munkák összértékének, vala­mint az üzemelő vízgazdálkodási állóeszközök értékének nagymértékű nö­vekedése okozza. 62. táblázat 1971—75. 1968. évi közötti Képzési szint időszak évenkénti képzési létszám (fő) Vízügyi mérnökképzés 60 80 Vízügyi szaktechnikus képzés 80 170 Vízmesterképzés 170 270 Vizi-szakmunkásképzés 260 600 2.2 Szakmunkásképzés Elemezzük sorjában az egyes képzési szinteket a legalsóbbal kezdve. A vízügyi szakmunkás- és betanítottmunkás-képzés még csak kezdeti álla­potban van. A hagyományos szakmákban viszonylag kielégítő képzés folyik, elsősorban üzemi és tanfolyami keretek között. Feltehető, hogy a vízgazdál­kodás is kialakítja a sajátos vízügyi szakmákat és a több éves gyakorlatú dolgozók képzésére munkásképző iskolát szervez. Ennek elmaradása óhatat­lanul arra vezetne, hogy a nagyértékű vízépítési és üzemi berendezések kezelőinek kellő szakismerete hiányában tönkremennének a felszerelések, műszerek stb. Kérdés, hogy mely szakmák mestereit alkalmazhatja a vízgazdálkodás és mely szakismeretekben kell új szakmákat kialakítani. 745

Next

/
Thumbnails
Contents