Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás

202. kép. A vízügyi szakmák elsajátítását szervezett szakmunkásképzés biztosítja A meglevő szakmák mesterei közül igen sokat alkalmaz a vízügyi szer­vezet. Építőmunkát végző szerveink nem nélkülözhetik a kőművest, ácsot, vasbetonszerelőt, állványozó szakmunkást, a különféle gépkezelőket, hajó­sokat. A gépműhelyek a lakatostól a villanyszerelőig igen sokféle szakmun­kást foglalkoztatnak. A felsoroltakon kívül azonban néhány területre olyan szakmunkásokat kellene kiképezni, akik a terület különleges szakmunkási ismereteit tanulják meg. Ezekre a helyekre ma még csak valamilyen más szakmában képzett szakmunkást alkalmaznak a vízügyi szervek, akik begya­korolják a legszükségesebb fogásokat. A különleges vízügyi szakmák a víz­építés és a vízgazdálkodási létesítmények üzemelési munkaköreiben egy­aránt nélkülözhetetlenek. A vízépítés nélkülözi a csővezeték-építőket, a víz­telenítő szakmunkásokat, a vízépítési szigetelő szakmunkásokat és hasonló­kat. A csővezeték szerelésére ma is kiképeznek ugyan szakembereket, akik az építményen belüli szerelőipari feladatokat ellátják, sőt gázcsővezetéket is szerelnek, de például a szennyvízcsatorna-hálózat gyűjtővezetékeinek sze­relését nem ismerik. Emiatt a csatorna-csővezetékek igen sok hibával ké­szülnek. Víztelenítő szakmunkásokat kellene kiképezni a Siemens- és vákuum­746

Next

/
Thumbnails
Contents