Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai
gandamunkájában, illetve az ez irányú tudományos ismeretterjesztő tevékenységben. A témastatisztikából az is megállapítható, hogy a népgazdasági szempontból döntő súlyú szakterületekre jutott ismeretterjesztés tartalmi szempontból megfelelt a mezőgazdaságban bekövetkezett korszakos változások és a kívánt további fejlődés követelményeinek. Ugyanakkor a témastatisztikák arra a körülményre is rámutatnak, hogy az állategészségügyi, gépesítési és agrokémiai előadások száma — sajnos — nem alakult az igényeknek megfelelően. Az egyes szakterületek témastatisztikájából a fentiek figyelembevételével arra következtethetünk, hogy az ismeretterjesztés tartalma tekintetében a nagyüzemi termelés és az ennek megfelelő szemléletmódot megalapozó ismeretek aránya egyre inkább uralkodóvá válhat. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy lényeges arányváltozás általában még nem következett be az alapozó természettudományi (kémiai, biológiai) ismeretterjesztésben, de ma már a hagyományos előadásos formákat többszörösen meghaladó mértékű munkát végeznek a mezőgazdaságban a tsz-akadé- miák. Ezt, az 1964. évtői kezdve, a mezőgazdasági szakmunkásképzést előkészítő tanfolyamok bevezetésével érte el a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi választmány. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának, megerősödésének folyamatával leginkább az agrár- tudományi ismeretterjesztés tartott lépést. Ezt a társulati ismeretterjesztő tevékenységet előnyösen kiegészítette a tsz-jogi és az agárközgazdasági ismeretterjesztés. Az ez irányú ismeretterjesztő tevékenység a hatvanas évek kezdetén kialakuló nagyüzemi élet- és munkakörülmények megismeréséhez adott a mezőgazdaság dolgozóinak segítséget. Az ilyen jellegű előadások között a tsz-tagok jogairól és kötelezettségeiről, a termelőszövetkezetek működésének alapelveiről, a nagyüzemi termelés megszervezéséről, az új technológiák bevezetésével kapcsolatos teendőkről szóló ismeretek közlése kapott elsősorban helyet. Az utóbbi években gazdálkodásuk tekintetében már megszilárdult mezőgazdasági nagyüzemek termelésfejlesztési problémáinak köréből a korszerű agrotechnika, a kémiai anyagok fokozottabb talajerő visszapótlási és növényegészségügyi felhasználása, a modern nagyüzemi technológia és üzemszervezés kérdései szerepeltek különösen. A mezőgazdasági ismeretterjesztés hatékonyságának fokozásában fon tos szerepük van a termelőszövetkezeti akadémiáknak, a mezőgazdasági szakmunkásképzést előkészítő tanfolyamoknak, a betanított munkások és a szakmunkások továbbképzésének, továbbá az üzemlátogatásoknak és üzemi bemutatóknak. Ebben a tekintetben a fejlődés képe kedvező. A termelőszövetkezeti akadémiák és a hallgatók száma az 1961. évihez viszonyítva több mint megkétszereződött (309-ről 627-re növekedett). Még kedvezőbb a kép, ha a mezőgazdaság területén a nők, az ifjúság és a szülők akadémiájának számát tekintjük, amely országosan meghaladja az 1100-at. Az 1964. évtől 47 A vízgazdálkodás fejlődése 737
