Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai
szántó-, rét- és legelőterületeknek pedig nagyobb része (90%-a) van a szocialista nagyüzemek használatában. 1968-ban 208 állami gazdaság, 27 erdőgazdaság, 141 mezőgazdasági gép- és gépjavító állomás, 2846 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 212 termelőszövetkezeti csoport, 22 halászati termelőszövetkezet és mintegy 95 ezer egyéni gazdaság volt az országban. A TIT mezőgazdasági és élelmezésügyi választmánya tevékenységének főbb bázisát a mezőgazdasági oktatási és kutató intézetek alkotják. E munkahelyeknek a tudományos ismeretterjesztő tevékenységben való fokozottabb részvételére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megfelelő irányelveket adott ki. (Irányelvek a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdőgazdasági ismeretterjesztő munka fejlesztésére, 1967. augusztus 16.) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mezőgazdasági és élelmezésügyi választmánya a mezőgazda- sági termelésre vonatkozó hivatalos adatok alapján tervezte meg az utóbbi évek ismeretterjesztő tevékenységét. Mezőgazdaságunk rendkívül fontos helyet foglal el mind társadalmi, mind gazdasági életünkben. Ez indokolttá teszi, hogy a TIT tudományos ismeretterjesztő munkájában megkülönböztetett figyelemmel forduljon a mezőgazdaság dolgozói felé. Ennek a szükségszerű követelménynek felismeréséből fakad, hogy a társulat előadásos ismeretterjesztő munkájában a falusi területi és a mezőgazdasági üzemi ismeretterjesztés a korábbinál nagyobb arányban kapott helyet. A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését közvetlen követő 1962. évben a mezőgazdaság területén folytatott ismeretterjesztő előadások száma 10 ezres nagyságrenddel növekedett. 1962-ben a társulat egész ismeret- terjesztő munkájának majdnem 50%-a a mezőgazdaság területén végzett előadásos munka volt, és ennek megfelelően emelkedett a hallgatók részvétele is. Ez az örvendetes növekedés már az 1963. évben azt jelentette, hogy a társulat összes előadásainak számaránya, a mezőgazdaságban tartott előadások számszerű gyarapodását tekintve, 131%-kal lett nagyobb, majd 1966-ban a társulat ezt az összes előadásainak számához viszonyított jelentős növekedést megtartotta. Érdemes ezt az eredményt hangsúlyozottan kiemelni, annál is inkább, mert azokban az években a mezőgazdaságot a ked vezőtlen időjáráson kívül olyan természeti csapások érték, mint az 1964—65. évi nagy száj- és körömfájás-járvány és az 1965. évi hatalmas dunai árvíz. A mezőgazdaság területén végzett ismeretterjesztő munka értékelésében — a számszerű arányokon túl — elsősorban az ismeretterjesztés tartalmi, szakági, természetbeli, valamint céltudatossági, rendszerességi és főként hatékonysági ismérvek a döntőek. A mellékletként közölt témastatisztikábói az 1964—1968-ig terjedő időszakra (a TIT V. országos küldöttgyűlésének időszakáig) megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés egyes szakterületei milyen mértékben szerepeltek a mezőgazdasági termelés propa736
