Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
felől ugyanannak a szervnek többféle tárgykörű vagy célú feladatai lehetnek, így tehát ugyanabba az igazgatási ágazatba a legváltozatosabb jellegű szervek tartozhatnak (pl. államigazgatási szervek, intézmények, vállalatok stb., sőt társadalmi szervek is, ha közfeladat ellátására kapnak megbízást); viszont egyugyanazon szerv vagy ugyanazon típusú szervek sora több igazgatási ágba is sorolódhat, a reábízott feladatok tartalma szerint (pl. a tanács mint általános hatáskörű államigazgatási szerv, majd mindegyikbe). Egy-egy igazgatási ágazatot tehát — elvileg — a feladat (a tárgy vagy cél) egysége, a vízügyi igazgatást a vízügyi tevékenység, tehát a vízgazdálkodási és a vízügyi tárgyú jogviszonyok alakítására irányuló ténykedések tartalmi azonossága foglalja egységbe. A gyakorlatban pedig egy igazgatási ágat rendszerint a közös ágazati főhatóság felügyeleti joga tart össze. Ez a felügyeleti jogkör, mint már fentebb kifejtettük, általános jellegű, ha a felügyelt szervek egyben szervezeti alárendeltségben is vannak, tehát szervezeti egységet is alkotnak, — viszont szakfelügyelet, ha tárgya — szervezeti alárendeltség nélkül — csupán valamely szakfeladat ellátása. Az államigazgatás szervei működésüket két szervezési elv irányvonalának megfelelően fejtik ki. Ezek az elvek az egyes ágazatokon, sőt az egyes szervezeti egységeken belül is jól elválnak és megkülönböztethetők, de a szakágazatra, mint egészre is alapvetően rányomják bélyegüket. Minket itt most éppen ezeknek az elveknek a vízügyi igazgatás egészét jellemző hatása érdekel. Az egyik ilyen szervezeti elv a feladatok vertikális, ún. „ágazati" tagolása, másszóval az egyes szakfeladatoknak, a speciális szakmai működésnek egy szerv, szervezet vagy szakágazat keretében való összpontosítása. A másik szervezési elv szerint — akár országos hatáskörrel, egy-egy ágazaton belül is — a rendes szervi működéssel kapcsolatos, ún. „funkcionális" feladatok horizontális síkú csoportja összegeződik; azoké a feladatoké, amelyek általánosak az egész területen, sőt több szakterületen, más ágazatokban is elvileg azonosak, alapjukban és formáikban a szervi szaktevékenység jellegétől függetlenül közösek (pl. munkaügyi, pénzügyi, tervgazdasági, beruházás-lebonyolítási stb. feladatok). A vízügyi igazgatás elsősorban szakigazgatás. A vízügyi államigazgatási szervek felett, ideértve persze az Országos Vízügyi Hivatalt is, vízügyi szak- igazgatási, tehát a fentiek szerint vertikális tevékenységi irányú ,,ágazati" szerveknek minősülnek. Ez nagyrészt helyes is, de csak lényeges fenntartásokkal érvényes, mert ez a megállapítás a valóságnak csak az egyik részét fedi. A vízügyi szervek vízügyi-műszaki feladataik megvalósításával kétségkívül szakfeladatokat, tehát „szakágazati” feladatokat oldanak meg, következésképpen a vízügyi igazgatás ebből a szempontból az államigazgatás egész rendszerén belül vertikális elhelyezkedésű. A vízgazdálkodás a maga egészében, és a vízügyi jogviszonyok rendezése azonban — mint láttuk —, több ennél. A vízügyi tevékenység a vízügyi szervezetben, a vízügyi igazgatás 672
