Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
szervezeti tevékenységi körén túl ható, más igazgatási ágazatok (ipar, mező- gazdaság, közlekedés, kommunális ellátás stb.) vízzel kapcsolatos feltételeit és lehetőségeit érintő, biztosító és szabályozó tevékenység. Ezáltal a vízügyi szervezet munkája általános hatáskörű, az egész állami, társadalmi és gazdasági életet horizontális tagolásban átfogó, „funkcionális” tevékenység jellegét ölti fel. Különösképpen világosan mutatkozik ez az Országos Vízügyi Hivatalnak, mint főhatóságnak a hatáskörében. A vízgazdálkodás tervezése, a lehetőségek és az igények koordinálása, az országos vízkészletgazdálkodás, nem utolsó sorban pedig a hatósági ténykedés félreérthetetlenül bizonyítják, hogy hatásköre messze túlmutatva az egész államigazgatást, a társadalmi és a gazdasági mechanizmus egész körét átfogja; mondhatjuk olyan széles ez a hatáskör, mint a vízzel kapcsolatos társadalmi igények határa általában. A vízügyi igazgatás jellegének, szerepének és az általános államigazgatásba való beilleszkedésének legfontosabb problémáit áttekintve, vizsgáljuk most meg röviden annak szervezeti összetevőit, figyelemmel az előző részben kielemezett funkciók megoszlására is. Ismét egy további alapvető államigazgatási szervezési megfontolás az, hogy valamely szerv egy feladatot sajátszerű, reá döntően jellemző, tehát általános feladatként lát el, avagy csak különös, részleges, külön hatásköri rendezésen alapuló feladatként végez. A vízügyi igazgatásban mindkét módszer érvényesül, és az ágazat szerkezete logikusan, a szervezeti kapcsolatoknak is megfelelő módon éppen e szempont szerint tagolható. 1.41 A vízügyi szervezet Az a szervezet, amelynek az állami vízügyi tevékenység ellátása a tulajdonképpeni feladata, sajátos hivatása, általános feladatköre, amelyet tehát az államigazgatási jog kifejezetten az előzőekben megismert vízügyi ténykedés ellátására hozott létre: a vízügyi szervezet. Ennek tagjai: a vízügyi szervek. A vízügyi szervek önálló működési területtel megszervezett törzs-csoportja: a vízügyi igazgatóságok ama funkciók rendkívül széles skálája folytán, amelyet ellátnak — hatáskörük az előzőekben ismertetett valamennyi fajtájú vízügyi tevékenységre kiterjed — egész államigazgatásunk legsajátosabb szervei. Államigazgatás-szervezeti jellegük szerint ún. államigazgatási szervek, azaz „közhatalmi” jogosítvánnyal, végrehajtó-intézkedő hatalommal felruházott állami szervek, amelyek az összállami köteléken, a vízügyi szervezeten kívülálló érdekeltekkel szemben is, mint jogokat alakító fórumok, mint vízügyi (szak-)hatóság lépnek fel. Emellett azonban alkalmasak arra is, hogy a vízgazdálkodás valamennyi megismert egyéb funkcióját, mint állami szak- tevékenységet ellássák, amikoris — államigazgatási szervezeti meghatározással élve — ún. (vízügyi) szakhivatalként, vagy éppen termelő, szolgáltató vagy üzemeltető szervezetként, mint gazdálkodó egységek járnak el. A vízügyi igaz43 A vízgazdálkodás fejlődése Ó73
