Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
lenes vízhasználat biztosítása más víziművéről, vízhasználat korlátozása mások érdekében stb.). A vízügyi jogviszonyok rendezésére szolgáló vízjog elemzésének lezárásaként itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes jogszabályok vagy akár az egyes jogtételek ezeket az elemzéssel kapott sémákat természetesen soha nem követik. Vízügyi jogszabályaink mindenkor a legtarkább változatokban jelenítik meg ezeket a joglogikai képleteket, amelyek merő elvonatkoztatások. Mégis a vízügyi jog lényegének megismeréséhez, és ezzel — remélhetően — a szabályai közötti biztosabb eligazodáshoz segítenek hozzá. 1.4 A jog szervező szerepe A jog szerepe nem merül ki abban, hogy az állami feladatokat és az ellátásukra irányuló tevékenységi módokat, formákat — a funkciót — szabályozza. Nem kevésbé jelentős a másik, az ún. szervező szerepe sem, azaz a feladatok ellátására alkalmas szervek létrehozása és az egyes feladatkörök (funkciók) ellátására való kijelölése, valamint egymás közötti viszonyuk meghatározása, egyszóval az állami szervezet megteremtése. A konkrét állami feladatokat — akár közhatalmiak, akár szakfeladatok —, mint fentebb kifejtettük, jogilag szabályozott cselekvéssel az állami szervek (kivételesen erre felhatalmazott nem állami szervek) egész sora látja el. Az államnak, közelebbről ezeknek a szerveknek ez a feladatmegvalósító, az állami akaratot végrehajtó cselekvő működése, az állami végrehajtó, intézkedő tevékenységnek az állami feladatok által megvont köre, másrészt ezt a tevékenységet kifejtő szervezet együttesen: az államigazgatás. Az államigazgatásban, éppen úgy, mint minden más társadalmi jellegű és méretű munkaszervezetben és folyamatban, mélyen tagolt munkamegosztásra van szükség. A feladatoknak tárgyuk (némelykor célkitűzésük), természetük szerint való elkülönítése és különböző szervek közötti szétosztása nélkül az államigazgatás sem működhet eredményesen. Ezáltal az egész állami cselekvési-mechanizmus ún. „ágazatokra" vagy „ágakra” tagozódik. Az azonos tárgyú vagy célú feladatok ellátása és ennek egész igazgatási szervezetrendszere alkot egy-egy igazgatási ágazatot (ágat), vagy másképpen szakigazgatást. Ezek egyike a vízügyi igazgatás is. Az igazgatási ágazat, így a vízügyi szakigazgatás is, amint az előre bocsátottakból már látható, elsősorban nem szervezeti, hanem tárgyi egység: az azonos tárgyra vagy célra (egy adott állami feladatra) irányuló funkciónak, és az ezeket kifejtő — egyébként szervezeti egységbe nem feltétlenül kapcsolódó — szerveknek mondhatni „elméleti-jogi” összessége. Szükségképpeni szervezeti egységről itt szó sincs. Az azonos feladatokat a legkülönbözőbb típusú és rendű, egymástól szervezetileg akár teljesen független szervek láthatják és látják is el. Más677
