Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog

186. kép. A korszerű irányítás jellemzi az új vízügyi létesítményeket

2. Az érdekelt jogilag szabályozott magatartása másfelől olymódon is kapcsolatos lehet — közvetve — a vízgazdálkodással, hogy — akár az állami tevékenységgel, akár az érdekelt saját ténykedésével ösz- szefüggésben — egy másik hasonlóképpen érdekelt szerv vagy személy érdekkörét érinti, s ezáltal két érdekelt között jön létre olyan viszony, amelyet a jognak rendeznie kell. Ez a viszony nem téveszthető össze az államigazgatási „jogviszonnyal”, amely természetesen ilyenkor is a hatóság és az érdekeltek között keletkezik, és éppen a hatóság az, amely ezt az egyes érdekeltek közötti viszonyt hatalmi szóval, a jog erejénél fogva rendezi. A szóbanforgó esetben arról van szó, hogy amit rendezni kell, az érdekösszeütközés vagy érdek- kapcsolatként merül fel a két érdekelt között.

Egyébként a norma kötelező ereje itt is irányulhat tevésre, nem tevésre, vagy tűrésre is (ilyen pl. a más vízmüvéhez való csatlakozás esete, vízi szolgalom alapítása más érdekelt javára, tartós vagy ideig 670